Az Európai Bizottság új belbiztonsági stratégiát mutatott be, amelynek része az Europol hatáskörének bővítése és a titkosítással kapcsolatos jogi keretek áttekintése. Az elképzelések heves vitákat válthatnak ki a tagállamok körében.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy aktív szerepet vállal a titkosítással és az adatokhoz való jogszerű hozzáféréssel kapcsolatos vitákban. Az új belbiztonsági stratégia, a ProtectEU, főbb céljait vázolja fel, de konkrét javaslatokat egyelőre nem tartalmaz – írja a The Record kiberbiztonsági híroldal.
A stratégia egyik kulcseleme az Europol hatáskörének kiterjesztése, amely az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájához (FBI) hasonlóan működő, valóban operatív rendőri üzemmé válhat.
Az elképzelés szerint az Europol aktív szerepet vállalna a határokon átnyúló, nagyszabású és összetett bűncselekmények felderítésében, ami jelentős változást jelentene a jelenlegi szerepéhez képest.
A Bizottság egy útitervet is ki akar kidolgozni a bűnüldözés által jogszerűen elérhető adatokhoz való hozzáférés, valamint a titkosítás jövőjének szabályozására. A cél olyan technológiai megoldások azonosítása és értékelése lenne, amelyek lehetővé tennék a bűnüldözési szervek számára a titkosított adatokhoz való jogszerű hozzáférést, miközben megőrzik a kiberbiztonságot és az alapvető jogokat. Ez azonban rendkívül vitatott téma, amely már más országokban is komoly ellenállásba ütközött.
Az Europol figyelmeztet: a szervezett bűnözés már az EU intézményeit is fenyegeti, a korrupció, az illegális pénzmosás és a fiatal elkövetők kizsákmányolása mind hozzájárulnak a társadalmi stabilitás aláásásához. Az új stratégia felhívja a figyelmet az EU jelenlegi biztonsági hiányosságaira is, köztük a fenyegetések elemzésének és a helyzetfelismerésnek a hiányára.
Az EU hagyományosan a tagállamok hatáskörébe utalta a védelmi, biztonsági és hírszerzési kérdéseket, ami akadályozza az egységes fellépést. A ProtectEU ezen is változtatna azzal, hogy fokozná az intelligencia-megosztást az EU Egységes Hírszerzési Elemzési Kapacitásán (SIAC) keresztül, amely jelenleg egyéni tagállamok önkéntes részvételére épül.
Egy értékelés szerint az utóbbi rendszer nem működött kielégítően az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor, ami arra utal, hogy komoly reformokra van szükség.
A Bizottság továbbá egy új Kiberbiztonsági Törvény bevezetését is kilátásba helyezte – annak ellenére, hogy a tagállamok eddig sem hajtották végre teljes körűen az EU korábbi kiberbiztonsági jogszabályait.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság végrehajtó alelnöke kijelentette: „A biztonság előfeltétele a demokratikus társadalmaknak és a virágzó gazdaságoknak. Az EU-nak bátran és proaktívan kell fellépnie a biztonsági kihívások kezelésében.”
A ProtectEU stratégia, a Felkészültségi Unió Stratégia, a Védelmi Fehér Könyv és a hamarosan bevezetendő Demokácia Pajzs együttese az EU hosszútávú vízióját tükrözi a biztonság megerősítése érdekében.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2025/04/02/az-europai-bizottsag-kiterjesztene-az-europol-hataskoret-sajat-fbi-t-hoznanak-letre?