Donald Trump az amerikai gazdaság védelmében importvámokat vetett ki az egész világra. Egyes országokra, köztük az Európai Unió tagállamaira azonban a 10 százalékos alapvám helyett 20 százalékos vámot vetettek ki. Brüsszelt rendkívül felháborította az amerikai intézkedés, és ellenlépéseket helyezett kilátásba, ám végül egy kölcsönösen kivetett 0 százalékos vám bevezetésének ötletével állt elő.
Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium szenior kutatója értékelte a hirado.hu-nak a helyzetet, és elárulta, hogy most milyen lehetőségei vannak az Európai Uniónak Washingtonnal szemben.
Donald Trump ünnepelte és a felszabadulás napjának nevezte, a világ többi része azonban gyásznapként élte meg 2025. április 2-át. Az amerikai elnök ezen a napon, magyar idő szerint este tíz órakor jelentette be, hogy a világ valamennyi országából érkező termékre 10 százalékos vámtarifát vet ki, ám egyes országok ennél jóval rosszabbul jártak, mivel Kínára 34 százalékos, az Európai Unióra pedig 20 százalékos importvámot szabtak. És ez még nem minden, ugyanis ezen kívül a az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vetett ki minden külföldön gyártott járműre.
Trump azzal érvelt, hogy a vámok megvédik az amerikai iparágakat a tisztességtelen külföldi versenytől, pénzt szereznek a szövetségi kormánynak, és befolyást biztosítanak ahhoz, hogy engedményeket követeljenek más országoktól. Trump ledobta a „gazdasági atombombát”: egyszerre vezet be új vámot a világ minden országával szemben A történelmi léptékű intézkedést Trump az amerikai gazdaság védelmével indokolta.
Donald Trump az amerikai történelem egyik legfontosabb napjaként nevezte ezt a napot, mivel meglátása szerint intézkedéseivel felszabadítja az amerikai gazdaságot a kereskedelmi rendszer alól. Úgy gondolja, hogy a többi ország évtizedek óta kihasználta, kifosztotta és megerőszakolta az Egyesült Államokat. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az intézkedés fő célja az Egyesült Államok újra gazdaggá tétele. Trump többek között beszélt igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokról és az amerikai külkereskedelmi deficitről is, amely a vámok mértékének alapját adták az amerikai adminisztrációnak.
A vámokat ugyanis az előzetes várakozásokkal szemben nem annak alapján számolták ki, hogy a másik ország mekkora vámokat vet ki az amerikai termékekre, hanem annak alapján, hogy az adott országnak mekkora a külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben.
Kína például 295 milliárd dolláros kereskedelmi többlettel rendelkezett az Egyesült Államokkal szemben tavaly, 438 milliárd dolláros teljes export mellett, ami 68 százalékos arányt jelent. A Trump-féle képlet szerint kettővel elosztva ez 34 százalékos vámtarifát eredményezett.
Trump szerint a vámok nemcsak a gazdaság védelmét biztosítják, hanem munkahelyeket és beruházásokat is hoznak, és Amerika ismét „ipari nagyhatalommá válik”. Az Egyesült Államok azt is szeretné elérni, hogy az amerikai vállalatok a külföldi országokból az Egyesült Államokba telepítsék át a gyártókapacitásukat. Üzent is ezeknek a cégeknek: ha el akarják kerülni a vámokat, termeljenek az Egyesült Államokban.
Olaf Scholz német kancellár súlyos gazdasági hibának és a globális kereskedelmi rend ellen intézett támadásnak minősítette az amerikai lépéseket, amelyektől szerinte nemcsak az egész világ, hanem az Egyesült Államok vállalatai és fogyasztói is szenvedni fognak.
Hangsúlyozta, hogy Brüsszel kész tárgyalni az amerikai kormánnyal a kereskedelmi háború elkerülése érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentést követően felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a konfrontációval, és a tárgyalóasztalnál keressenek megoldást. Az Európai Unió informális vezetője hangsúlyozta, hogy amennyiben nem sikerül megállapodni, válaszlépések érkezhetnek.
Bár Ursula von der Leyen belengette a bosszúvámokat, Brüsszel végül mégis hangnemet váltott az Egyesült Államokkal. Maros Sefcovic kereskedelemért felelős uniós biztos hétfőn bejelentette, hogy az Európai Unió az autóiparban és minden ipari termékre kölcsönösen 0 százalékos vám bevezetését javasolja az Egyesült Államoknak.
Donald Trumpot azonban egyáltalán nem mozgatta meg Brüsszel javaslata. Mint mondta, az Európai Uniónak 350 milliárd dollár értékű amerikai energia vásárlása mellett kellene elköteleznie magát csak azért, hogy egyáltalán haladékot kapjon a vámokat illetően. Európából felháborítónak tűnhet a lépés, de valójában ennél árnyaltabb a kép.
„Szubjektív a megítélése annak, hogy a Donald Trump által bevezetett vámpolitikák mennyire jogosak és mennyire nem. Innen Európából mi nyilván úgy látjuk, hogy ezek jogtalanok és felháborítóak, viszont hogyha az amerikai szempontokat is figyelembe vesszük, akkor már jóval árnyaltabb képet látunk” – jelentette ki Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium szenior kutatója a hirado.hu kérdésére válaszolva.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy bár az európainál még mindig versenyképesebb, az amerikai gazdaság évek óta gyengélkedik. Ennek az volt az egyik markáns jele, hogy Donald Trump megnyerte a tavalyi választást, hiszen a republikánus politikus elsősorban azokban az országrészekben győzött a voksoláson, amelyek régebben kifejezetten ipari zónák voltak, ám mivel évtizedekkel ezelőtt az amerikai vállalatok kiszervezték a gyártást más országokba – különösen Kínába –, a helyi gyártókapacitás folyamatosan leépült. Ez komoly társadalmi és gazdasági feszültségeket okozott, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy elnökké választották Donald Trumpot.
Máthé Réka Zsuzsánna úgy véli: amennyiben figyelembe vesszük, hogy néhány évtized alatt emberek millióinak veszett oda a munkahelye, akkor már érthetőbb, hogy egy amerikai elnök miért akar ez ellen tenni valamit. Donald Trump többször is hangoztatta, hogy szeretné, ha a gyártókapacitásokat ismét visszahelyeznék az Egyesült Államokba.
A kutató hangsúlyozta azonban, hogy már Joe Biden is hasonló célokat fogalmazott meg, mivel a 2022-es inflációcsökkentési törvénynek (Inflation Reduction Act of 2022) éppen ez volt az elsődleges célja. Az intézkedés látványos lépéseket tett az amerikai gazdaságnak annak érdekében, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező cégek ismét az Egyesült Államokba helyezzék át a kutatás-fejlesztést és a gyártást.
„Tehát Donald Trump lépései valamilyen szinten folytatják az előző adminisztráció lépéseit, amelyeknek az a célja, hogy az ipari gyártás ismét visszakerüljön az amerikai területre” – hangsúlyozta Máthé Réka Zsuzsánna.
A szakértő szerint fontos szempont az is, hogy mivel az amerikai dollár évtizedek óta a világ legfontosabb tartalékvalutája, az Egyesült Államoknak kötelessége mindig elegendő mennyiségű dollárt rendelkezésre bocsátani a különböző országok számára. Ez azzal jár, hogy a valutáját gyakorlatilag nem tudja leértékelni, így a különböző exportra szánt termékek az USA versenytársaihoz hasonlítva relatív többe kerülnek – azaz kevésbé versenyképes az Egyesült Államok exportja.
Hozzátette: Donald Trump egyik tanácsadója, Stephan Miran – még mielőtt tanácsadói pozícióba került volna – írt egy tanulmányt arról, hogy ő hogyan látja megoldhatónak az erős amerikai valuta problémáját, valamint azt is kifejtette, hogy hogyan lehetne versenyképessé tenni a gazdaságot és feloldani azokat a konfliktusokat, amelyeket az erős valuta okoz. Miran azt javasolta, hogy teljesen új alapokra kellene helyezni a kereskedelmi megállapodásokat.
Az olcsóbb dollárhoz Miran szerint egy több lépéses folyamat vezet, ami vámok bevezetésével kezdődik és egy megállapodással végződhet, amely által a világ országai megállapodnak az új világrendről, és a sikerül kialakítani egy olyan új pénzügyi keretrendszert, amely révén a dollárleértékeléséhez vezethet.
Máthé Réka Zsuzsánna felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások nagyon erős politikai, biztonságpolitikai és kereskedelmi alapokon kódoltak. Miran ennek alapján úgy gondolja, hogy érdemes összekötni az Egyesült Államok katonai és gazdasági erejét, és a vámok mellett ezt is tárgyalási alapként használni.
A Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott, az Európai Unió védelmi kiadásait ért igencsak éles amerikai kritika is előrevetítette már azt – magyarázta a szakértő –, hogy az Egyesült Államok új koncepción dolgozik, és újfajta megközelítést kíván alkalmazni, ami a kereskedelmi, politikai, illetve biztonságpolitikai kapcsolatait illeti. Ebből már kirajzolódik a most bejelentett igencsak erős vámpolitika. Mindez egyfajta tárgyalási alapul szolgál az Amerikai Egyesült Államoknak annak érdekében, hogy a teljesen újfajta kereskedelmi, politikai és gazdasági és védelmi biztonsági rendszert ki tudja alakítani.
„Ha amerikai szempontból nézzük, akkor Donald Trump lépései jogosak, ha viszont azt nézzük, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint jogosak-e, akkor nyilván azt a választ fogja kapni, hogy nem. És már több ország jelentette is, hogy ezt az ügyet perre fogja vinni” – összegezte a szakértő.
Máthé Réka Zsuzsánna leszögezte, hogy a globalizáció egyik jellemzője az, hogy a különböző nagyvállalatok értékláncai nagyon különböző országokban vannak. Példaként megemlítette, hogy amennyiben veszünk egy átlagos nagy amerikai vagy európai céget, akkor annak valószínűleg vannak beszállítói akár Kínából, akár Vietnámból, akár az Európai Unióból, akár az Amerikai Egyesült Államokból is.
Így tehát a globalizáció miatt annyira összetettek és annyira összeszövődöttek lettek a különböző értékláncok, hogy ha egy adott kereskedelmi övezet, mint például az Európai Unió vagy az Egyesült Államok éles vámokat akar kivetni az általa riválisnak érzett fél termékeire, akkor valószínű, hogy a következmények a saját vállalatait is érintik.
„Ennek következtében azok a vámok, amelyeket az Európai Unió válaszként tudna kivetni az amerikai termékekre, vagy nem létfontosságúak az amerikai lakosok és a piacok számára, vagy a saját piacait is károsítja ezzel az Európai Unió. De ugyanez igaz az Amerikai Egyesült Államokra is. Csakhogy az Európai Unió belelavírozta magát egy olyan helyzetbe, hogy az energiahordozók szempontjából rendkívül függ az Egyesült Államoktól, így annak jóval erősebb tárgyalási pozíciója van” – mutatott rá a Máthé Réka.
Arra kitérve, hogy Donald Trump alacsonyabb vámtarifákat vetne ki, ha az Európai Uniót nagyobb mértékben vásárolna az amerikai energiahordozókból, Máthé Réka Zsuzsánna hangsúlyozta, hogy korábbi számításai szerint aránytalanul nagy mennyiségű energiahordozót kellene megvásárolni az Európai Unió számára, és energiabiztonság szempontjából rendkívül kiszolgáltatná magát, ha a Trump adminisztráció által számolt kereskedelmi deficit értékében kellene vásárolni. „Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az a kereskedelmi deficit, amivel az amerikai adminisztráció számol, meglehetősen újszerű – nem úgy szokás azt kiszámolni” – tette hozzá.
Ha az Európai Unió bele is egyezik abba, hogy lényegesen több energiahordozót vásároljon az Egyesült Államoktól – folytatta –, még akkor is nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen a vámtarifákon túlmenően Donald Trump még azzal is fenyegetheti az Európai Uniót, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni, csökkenteni fogja a rendkívül nagy mértékű amerikai energiahordozók exportját. Ez az Európai Unió számára energiabiztonsági kérdéseket is felvethet. Ráadásul, az energiahordozók árának emelkedése mindenre kihat – a legutóbbi esetben az Európai Unióban, különösen az euroövezetben 10 százalékos vagy annál is magasabb infláció is bekövetkezett.
„Összesítve, az Európai Uniónak nincsenek olyan értékláncai, amelyek monopóliumot gyakorolnak, és az Egyesült Államokkal szemben egy nagyon súlyos tárgyalási alapul szolgálhatnak. Természetesen az Európai Unió kivethet ellenvámokat, amelyek fájdalmasak lehetnek bizonyos amerikai cégek számára, de az Európai Unió nem rendelkezik olyan ellátási láncokkal és eszközökkel, amelyek létfontosságúak lehetnek az Egyesült Államok számára” – fogalmazott Máthé Réka Zsuzsánna.
Hozzátette, hogy a Brüsszel által kivetett vámok ugyan tudnak kellemetlenséget okozni, de komoly biztonsági vagy gazdasági veszélyt nem jelent az Egyesült Államok számára, így jóval gyengébb tárgyalási alappal rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben. Ezért is örvendetes az, hogy az Európai Unió felajánlotta, hogy tárgyalásos úton jelzik a különböző felmerülő kérdéseket.
A szakértő figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak nem az a célja, hogy komoly kereskedelmi háború alakuljon ki az Egyesült Államokkal, hiszen az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Ebből kifolyólag lényeges, hogy a két entitás mielőbb megegyezzen. Mint mondta, az Európai Unió akkor járhat jól, ha igazodik, és olyan lehetőségeket talál a tárgyalások során, amelyekkel nem magára haragítja az Amerikai Egyesült Államokat, hanem megbízható partnerként tünteti fel magát – összegezte.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2025/04/09/kereskedelmi-haboru-brusszel-gyakorlatilag-eszkoztelen-donald-trump-vamjaival-szemben?utm_source=campaign2