Németország erősebb hadsereget szeretne, de nem tudja, ki fog szolgálni benne. A csapatok létszáma stagnál, és Berlin szerint Oroszország fenyegetése egyre komolyabb. Úgy tűnik, világháborút vár Németország. Brüsszel háborús pszichózisa terjed Európában.
Az új német kormány, amelyet Friedrich Merz Kereszténydemokrata Uniója és szövetségese, valamint a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) alkot, egy koalíciós megállapodásban vázolta fel terveit egy új önkéntes katonai szolgálatról. A cél a túlterhelt és folyamatosan zsugorodó Bundeswehr, a német fegyveres erők újjáépítése. Berlin világháborútól tart.
A kötelező sorkatonaság ötlete is az asztalon van. Németországban a védelmi miniszter már több alkalommal is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást. Boris Pistorius védelmi miniszter, aki várhatóan megtartja pozícióját az új kormányban, a következőket nyilatkozta a hadsereg megerősítésről:
Az új katonai szolgálattal biztosítjuk mind a növekedést, mind a kitartást a fegyveres erőkben. Vonzóbbá tesszük a Bundeswehrt. Ez egyszerre előfeltétel és eredmény. Azonban a német védelmi körökben már figyelmeztetések hangzanak el. Christian Richter tartalékos alezredes és jogi szakértő a Német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézetében így fogalmazott:
Ha az alapvető katonai szolgálat nem tud jelentősen motiválni több fiatalembert arra, hogy önként jelentkezzen a fegyveres erőkhöz a közeljövőben, a Bundeswehr nem éri el a szükséges aktív katonák és képzett tartalékosok számát. Ez veszélyeztetné Németország védelmi képességét – mind a nemzeti védelem, mind a NATO-n belüli kollektív védelem szempontjából. A Bundeswehr már most is problémákkal küzd. A csapatok létszáma 182 ezer körül stagnál.
Tavaly több katona hagyta el a hadsereget, mint ahányan csatlakoztak, és az újoncok közel harmada lemorzsolódott a kiképzés során. Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora szerint a probléma gyökere nemcsak a toborzási számokban rejlik, hanem évtizedekre visszanyúló politikai döntésekben, amelyek a társadalom peremére szorították a hadsereget. A bázisaik ma a semmi közepén vannak. Nincs közvetlen kapcsolat a fiatalokkal – mondta.
A probléma sürgősségét mutatja, hogy Carsten Breuer tábornok, Németország legmagasabb rangú katonai parancsnoka nemrég kijelentette: Azonnal szükségünk van erre a százezer további katonára – és a lehető leggyorsabban. A hosszú távú cél még ambiciózusabb: Az asztalon lévő követelmény Németország számára 460 ezer katona – mondta Breuer.
Az idő azonban fogy. A Politico beszámolója közli, Masala szerint 2029 lett Németország nem hivatalos határideje erre vonatkozóan. Ez az az év, amikorra a NATO és a német hírszerzés szerint Oroszország újjáépítheti hagyományos képességeit az ukrán háború pusztító hatásai után, hogy fenyegesse a szövetségesek területét.
A koalíció az önkéntes katonai szolgálatra tesz, de Richter szerint ez politikai kompromisszum, amellyel időt nyernek. Ha Németország megvárja, amíg elkészül az új infrastruktúra, akkor már késő lehet – húzta alá Masala.
A német vezetés háborúpártisága illeszkedik Brüsszel háborús pszichózisába. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, az Európai Unió háborúpárti elitje a béke helyett a háborút választotta. Európában egyre több olyan ország van, ahol óvóhelyeket építtetnek az embereknek és háborús állapotokra készülnek.
Brüsszel és a botrányt botrányra halmozó Ursula von der Leyen pedig már odáig ment, hogy egy 72 órás túlélőcsomag összeállítására szólította fel az uniós állampolgárokat.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/vilaghaboru-europai-nagyhatalom-putyin