Nincs olyan nap Ukrajnában, hogy ne jelenne meg több tucat kényszersorozásról szóló videó az ottani közösségi oldalakon. Az embervadászat annak ellenére zajlik, hogy a nagyhatalmak már a lehetséges békéről tárgyalnak. Kijev ráadásul közel 30 ezer bujkáló férfinek zárolta a bankkártyáját a mozgósítási szabályok megsértése miatt. Egy új parlamenti törvény értelmében pedig Kárpátalja ungvári járásában bárkit megfoszthatnak az ingatlanjától és a földjétől, amennyiben arra a hadsereg igényt tart.
Ukrajnában annak ellenére is tovább zajlanak a kényszersorozások, hogy a világban az elmúlt hónapokban már a lehetséges békéről tárgyaltak. Ebből kiindulva azonban nem úgy néz ki, mintha az ukrán állampolitika a lehetséges békére készülne. Nem árulunk el azzal nagy titkot, ha azt mondjuk ki, amit az ukránok egymás között is nyíltan állítanak:
Ukrajnát három évtizede a korrupció tartja össze. Ha az megszűnne, akkor nem lenne, aki etesse a csinovnyikokat, akik mindenért a markukat tartják. A 2022 óta tartó háborúval, mindez csak hatványozódott, hiszen, most már nemcsak az átlagos ügyintézésért vagy szolgáltatásokért kell kenőpénzzel fizetni, de azért is, hogyha valaki meg akarja úszni a frontot. Mindennek megvan a tarifája, még ennek is. Sőt, mondhatjuk azt is, hogy nyílt iparággá vált a váltságdíjak beszedése.
Igen, ebben az Európai Unióba törekvő országban a hadkiegészítők bizony váltságdíjat követelnek az elrabolt személyek után – erről egyre több ukrán parlamenti képviselő beszél nyíltan. Artyom Dmitruk Londonba menekült volt Zelenszkij-párti honatya szerint például éves szinten 2-4 milliárd euró kerül az ukrán elnök és környezete zsebébe a hadköteles állampolgárok megfejéséből.
Ukrajnában látványosan gazdagodnak a toborzótisztek is. Sokan Nyugat-Európában vesznek maguknak több millió eurós villát. Egy másik ukrán kormánypárti honatya, Julia Jacik nemrég szintén kendőzetlenül beszélt erről egy műsorban. Szerinte az egyenruhások ezt könnyen meg is tehetik, hiszen akár 5000 dollárt is követelhetnek egy-egy besorozottért, hogy az újra a családjával lehessen. Jacik szerint:
Amennyiben az utcán kaptak el, 500 dollárért engednek ki. De, ha a toborzóirodából akarsz kijönni, már 3000 dollár a tarifa. Viszont, ha már a felkészítő táborból kell kijönnöd, akkor már 7000 dollár. Ezt tetézi, hogy amennyiben mindezt legalizálni is szeretnéd a katonai nyilvántartásban, úgy további 2000 dollárt kell fizetned a megfelelő helyekre. Ezek nagyjából az árak – mondta az ukrán képviselőnő egy interjúban.
De nemrég olyan felvételek is napvilágot láttak, ahol a katonaruhások csak váltságdíjért cserébe adták vissza elfogott szeretteiket a családtagoknak. A Fekete-tengerparti Odesszában egy térfigyelő kamera vette fel, amint az egyenruhások egy általuk elfogott férfit csak azután engedtek szabadon, miután annak felesége kifizette a váltságdíjat. Az alábbi videó, ami az esetet rögzítette is arról tanúskodik, hogy Kijev szabadkezet adott a magukat kiskirályoknak képzelő toborzóknak. Maffiamódszerek és brutalitás uralkodik a kontinens ezen „demokráciával és szabadsággal teli” szegletén.
Sokan napokig raboskodnak a hadkiegészítőkben és arra panaszkodnak, hogy annak ellenére is elrabolják és fogva tartják őket, hogy minden szükséges okmányuk megvan a felmentésre. Nem kímélik olykor a többgyermekes családapákat sem, akiket törvény véd a szolgálat alól. Nekik is fizetniük kell, ha túl akarják élni a háborút: bizonyos helyeken nekik is többszáz dollár/hó a tarifa. A lényeg minden esetben a pénz, a váltságdíj, amit ki tudnak szedni az elrabolt áldozatból, hogy azok visszamehessenek a családjukhoz.
A toborzók és a velük együttműködő rendőrök, akiknek egyébként az állampolgárok védelme lenne a feladata, nem szégyellősek. Sokszor a gyermekiek mellől viszik el az apukájukat.
A jogfosztás nemcsak katonai értelemben vált hétköznapivá Ukrajnában, de a polgári élet egyéb szegmenseire is elkezdett rátelepedni. A folyamatos militarizálással Kijev azt sugallja saját állampolgárainak, hogy teljes jogfosztást érdemelnek azok, akik nem vesznek részt az ország védelmében. Azokat pedig egyenesen ki akarják rekeszteni a jövő Ukrajnájából, akik a lábukkal szavaztak, és a hegyeken, mezőkön vagy éppen a Tiszán keresztül távoztak külföldre. Az ismert megmondóemberek, a félistenként bemutatott félkatonai szervezetek tagjai rendszeresen nyilatkoznak erről a médiában.
Őket hívja az ukrán társadalom fodrászharcosoknak, hiszen rendszerint vadiúj egyenruhában, tökéletesre borotvált fejjel, és igazított szakállal mondják meg a tutit azokról, akik nem a vérengzést választották. Legutóbb például az AZOV egyik tisztje, „Rollo” mondta, hogy a nem harcoló férfiaktól el kell venni az állampolgári jogokat.
A napokban a kijevi sajtó a kijevi Igazságügyi Minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy a bankok már 26 ezer ukrán férfi bankszámláját korlátozták a mozgósítási szabályok megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy ők mindaddig nem juthatnak hozzá megtakarított pénzükhöz, míg nem hajlandóak bemenni a hadkiegészítő intézményekbe. Ez pedig egyenlő lenne számukra a halállal, hiszen ott, a fizetsz vagy harcolsz elve érvényesül.
Ukrajnában még 6 millió férfi nem vétette magát katonai nyilvántartásba. Közülük sokan bujkálnak, mások pedig külföldre szöktek. A pakliban pedig benne van, hogy a pénzintézetek – Kijev kérésére – az ő számlájukat is be fogja fagyasztani. Az pedig, hogy ezzel a pénzzel a jövőben mi fog történni, azt az ukrán utakon száguldozó nyugati autókat látván, könnyen el lehet képzelni.
Az ungvári járásban bárki földjét és ingatlanját elkobozhatják, a Verhovna rada, vagyis a kijevi törvényhozás döntése értelmében Kárpátalján, az ungvári járásában ezentúl bárkit megfoszthatnak az ingatlanjától és a földjétől, amennyiben arra a hadsereg igényt tart.
Úgy néz ki, hogy kicsi a fél európányi ország, hogy ilyen jogszabályt hoznak arra a régióra vonatkozóan, mely részben magyarlakta és jó távol is van a fronttól. A helyi sajtó közlése értelmében: az elkobzott területeken katonai létesítményeket és fegyvergyárakat is építhetnek.
Az elidegenítésről szóló döntés ellen pedig nem lehet bíróságon fellebbezni. A kérdés csak az, hogy a hadiállapot farvizén meghozott döntés, mennyire fog kedvezni azon kelet-ukrajnai építési vállalkozóknak, akik szinte teljesen ellepték a kárpátaljai megyeszékhelyet az elmúlt három évben. Ukrajnában ugyanis minden a pénzről szól.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/04/ukrajna-kaosz-penz