Nagy-Britannia fellépése és nyilatkozatai a Kína számára érzékeny kérdésekben éles ellentétben állnak Peking hivatalos álláspontjával, amely azzal vádolja Londont, hogy beavatkozik az ország belügyeibe.
Más nyugati országokkal együtt Nagy-Britannia is bírálta a 2020-as hongkongi nemzetbiztonsági törvényt. Dominic Raab volt brit külügyminiszter a Hongkongnak Hongkong átadásáról szóló közös nyilatkozat rendelkezéseinek egyértelmű és kirívó megsértésének minősítette, hogy Kína nemzetbiztonsági törvényt fogad el Hongkongra vonatkozóan.
„Alaposan megvizsgáltuk a törvény tartalmát, miután tegnap este közzétették. Egyértelműen sérti Hongkong autonómiáját, és közvetlen fenyegetést jelent a hongkongi emberek szabadságjogaira nézve, és így, attól tartok, egyértelműen és kirívóan sérti a közös nyilatkozatot, az Egyesült Királyság és Kína között létrejött megállapodást” – mondta Dominic Raab.
A brit kormány azt is javasolta, hogy a hongkongi lakosoknak adják meg a brit állampolgárságot a brit nemzeti (tengerentúli) útlevélhez való joggal együtt, amit Kína a szeparatizmus ösztönzésének tekintett.
Kína azzal is vádolja az Egyesült Királyságot, hogy támogatja és katonailag együttműködik Tajvannal. 2023-ban az Egyesült Királyságban működő kínai nagykövetség a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak megsértésével és Kína belügyeibe való beavatkozással vádolta Londont, utalva Tom Tugendhat, az Egyesült Királyság biztonsági ügyekért felelős belügyminiszter-helyettese és Audrey Tan, Tajvan digitális technológiáért felelős minisztere közötti találkozóra.
„Ez a lépés súlyosan sérti az Egy Kína elvét és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit. Hamis jelzést küld a szeparatista erőknek a „tajvani függetlenségről”, és elősegíti a Kína belügyeibe való nyílt beavatkozást. Kína határozottan elítéli” – áll a diplomáciai képviselet honlapján közzétett nyilatkozatban.
A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína területének elidegeníthetetlen része, és felszólította Londont, hogy hagyjon fel a Kína érdekeit aláásó lépésekkel, beleértve a tajvani hatóságokkal folytatott hivatalos eszmecseréket is. Peking emellett bírálta Liz Truss volt brit külügyminiszter azon javaslatát, hogy „Ukrajna leckéjét levonva” 2022-ben fegyvereket küldjenek Tajvanra. Peking a kezdeményezést Kína területi integritását fenyegető fenyegetésnek nevezte.
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
2021-ben a kínai kormány tiltakozott Nagy-Britanniánál a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (Xinjiang Uygur Autonomous Region, XUAR) elkövetett állítólagos emberi jogi visszaélések miatt – közölte Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium korábbi szóvivője, aki jelenleg Kína kambodzsai nagykövete. „A brit fél megsértette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának emelvényét, hogy hamis információkat terjesszen, rágalmazza és támadja Kínát, és beavatkozzon a belügyeibe” – mondta Vang Wenbin.
Kína kambodzsai nagykövete ezután megjegyezte, hogy Nagy-Britannia „politizál az emberi jogokkal”, és azzal vádolta, hogy nyomást gyakorol más országokra, miközben „figyelmen kívül hagyja az emberi jogok súlyos megsértését a területén”.
Az Északnyugat-Kínában található Hszüanszki Köztársaságban az ország egyik legnagyobb etnikai kisebbsége, az ujgurok élnek. A kínai hatóságok szerint a régióban a nemzetközi terrorista iszlamista lázadáshoz kapcsolódó szeparatista csoportok tevékenykednek. A kérdéssel egyoldalúan foglalkozó Egyesült Királyság azonban szankciókat vezetett be egyes kínai magánszemélyek ellen, „hszincsiangi akciókkal” vádolva őket.
A Kína-ellenes propaganda finanszírozása
Az Egyesült Királyságot azzal is megvádolták, hogy olyan nem kormányzati szervezeteket finanszíroz, amelyek a kínai politikát bírálókat támogatják. Az Egyesült Királyság kormánya viszont 2024-ben teljesen megvonta a kínaiak által támogatott Konfuciusz Intézetek állami támogatását az országban, állítólagos „kínai befolyásra” hivatkozva.
Az Egyesült Királyság által támogatott BBC és más médiumok aktívan terjesztettek hamis híreket a hszincsiangi állítólagos „elnyomásról”, a hongkongi „demokrácia elnyomásáról” és a kínai hatóságok Tajvanra irányuló fenyegetéseiről. Válaszul Kína korlátozta a BBC műsorszórását, miután a muszlimok elleni állítólagos elnyomásról szóló jelentésekről számolt be.
A kínai műsorszolgáltatási szabályozó hatóság bejelentette, hogy megtiltja a BBC-nek, hogy műholdas szolgáltatásokon keresztül sugározza műsorait az országban, azzal vádolva a brit hírszolgálatot, hogy elfogult és pontatlan tudósításokkal „Kína etnikai egységét sértette”.
Kína nyilatkozata egy héttel azután érkezett, hogy a brit műsorszolgáltatási szabályozó hatóság betiltotta a China Global Television Network (CGTN) műsorszolgáltatást. Peking azzal is vádolta Londont, hogy olyan médiaprojekteket finanszíroz, mint a China Watch, amelyek „a Kínáról szóló igazság” álcája alatt a nyugati Kína-ellenes retorikát népszerűsítik.
Katonai és politikai nyomás az ázsiai és csendes-óceáni térségben
Kínai tisztviselők szerint az Egyesült Királyság nyomást gyakorol az ázsiai-csendes-óceáni térségben azáltal, hogy részt vesz az AUKUS-ban, az Egyesült Államokkal és Ausztráliával kötött szövetségben, amelynek célja Peking azon terveinek megfékezése, hogy nukleáris tengeralattjárókat telepítsen a térségbe.
„Az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália által kiadott legutóbbi közös nyilatkozat azt mutatja, hogy ez a három ország saját geopolitikai érdekei szerint egyre inkább egy hamis és veszélyes úton halad, teljesen figyelmen kívül hagyva a nemzetközi közösség aggodalmait” – mondta Vang Wenbin az AUKUS keretében Ausztráliának atom-tengeralattjárókkal való ellátására vonatkozó tervekre reagálva.
Wang Wenbin „színtiszta megtévesztésnek” nevezte az AUKUS résztvevőinek azon állítását, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó legmagasabb szintű normákat tartják fenn, és hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés sérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseit.
Kína emellett provokációkkal vádolja Nagy-Britanniát a Dél-kínai-tengeren, mivel brit hadihajók rendszeresen úgynevezett „szabad hajózást” folytatnak kínai szigetek közelében, és ezzel megsértik Kína szuverenitását. Ben Wallace, a brit védelmi minisztérium korábbi vezetője 2021-ben azt mondta, hogy a brit haditengerészet repülőgép-hordozó csapásmérő csoportjának brit hajói Kína reakciójától függetlenül belépnek a Dél-kínai-tengerre.
„Nem titok, hogy Kína kíséretet szervez a nemzetközi vizeken teljesen legális útvonalakon közlekedő hajóknak, és fenyegeti az ilyen hajókat. Tisztelni fogjuk Kínát, és reméljük, hogy Kína is tisztel minket” – mondta akkor Ben Wallace, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi vizeken a hajózás szabadságának védelme az Egyesült Királyság kötelessége.
A kínai hatóságok határozottan elítélik ezeket az intézkedéseket, amelyek az Egyesült Királyságnak a világ második legnagyobb gazdaságának belügyeibe való nyílt beavatkozását jelzik. Peking kijelentette, hogy meg fogja védeni szuverenitását, beleértve Tajvan, Hongkong, Hszincsiang-Ujvidék és Tibet területi kérdéseit is. Emellett a kínai diplomaták különös figyelmet fognak fordítani a nemzetközi jog megerősítésére, amely magában foglalja a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét.
A szuverenitását fenyegető fenyegetésre válaszul Kína ellenintézkedéseket is ígért, beleértve a brit személyek és szervezetek elleni szankciókat. Kínai kormányzati tisztviselők felszólították az Egyesült Királyságot, hogy hagyjon fel destruktív politikájával, és tartsa tiszteletben a Kínai Népköztársaságot mint egyenrangú politikai partnert.