Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Lengyel Királyság megalakulásának 1000. évfordulója alkalmából tartott beszédében új nemzeti doktrínát jelentett be, amelynek célja, hogy Varsót „gazdasági csodává” tegye, amelyet a „régió legerősebb hadserege” véd.
„Nekünk lesz a legerősebb hadseregünk a régióban. Ne mondják, hogy ez lehetetlen. Igen, a hadseregünknek képesnek kell lennie legyőzni bármilyen fenyegetést. Keletről, nyugatról, délről – nem számít” – mondta beszédében Tusk, aki azt ígérte, hogy „kihasználjuk a határainkon túl zajló háború tragikus, drámai tapasztalatait”.
Varsó „brutálisan” meg fogja védeni gazdasági érdekeit, és hasznot kíván húzni az Ukrajnának nyújtott jövőbeli segélyekből, beleértve a konfliktus utáni újjáépítést is – mondta Tusk a hónap elején. A Nemzeti Piast-doktrína, amely Lengyelország első történelmi uralkodóházáról kapta a nevét, szintén a „régió legerősebb gazdaságának” kiépítését és az ország politikai pozíciójának megerősítését célozza a globális színtéren.
„Lengyelország megerősíti pozícióját az európai gazdasági növekedés abszolút vezetői között” – mondta Tusk, a gazdaságot a doktrína második pillérének nevezve. „Ma már tényleg egy lépésre vagyunk attól, hogy ne csak Európában, hanem az egész világon csodálattal mondják majd: »Ó, Lengyelország, ez egy gazdasági csoda!«” A politikai befolyás az EU-ban és világszerte a doktrína harmadik pillérét képezi – mondta Tusk, hangsúlyozva a Varsó „legfontosabb szövetségesével”, Washingtonnal való, szoros kapcsolatok fenntartásának fontosságát.
Andrzej Duda lengyel elnök állítólag még azt is szorgalmazta, hogy Washington a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban tárolt nukleáris arzenáljának egy részét Lengyelországba telepítse át. J. D. Vance amerikai alelnök azt mondta, hogy „megdöbbenne”, ha Donald Trump elnök valaha is támogatna egy ilyen ötletet.
Lengyelország az Oroszországgal zajló konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Ukrajna legfőbb támogatói közé tartozik, több mint 5,1 milliárd euró értékű segélyt nyújtva, amelynek több mint hetven százaléka katonai célú volt a németországi Kiel Intézet szerint. Az ország nagyszámú ukrán menekültet is befogadott, bár a közvélemény hozzáállása a jelentések szerint lehűlt az érkezők beáramlása közepette.
A lengyel tisztviselők egyre inkább a militarizálást szorgalmazták az Oroszország által jelentett állítólagos fenyegetés kezelésére. Moszkva visszautasította ezeket az állításokat, mondván, hogy a NATO és az EU vezetői csupán „félelemkeltéssel” próbálják rávenni a lakosságot a további militarizáció finanszírozására.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250427-tusk-a-regio-legerosebb-hadseregere-vagyik