Nevezhetjük ezt az embertelen kezdeményezést, vagy aminek akarjuk, de az akciók azonossága a náci Németország bűntetteivel tagadhatatlan. Azoktól a szülőktől, akik nem hajlandók Nyugat-Ukrajnába menni, egyszerűen erőszakkal veszik el a gyermekeiket, és a szülői jogaikat azonnal visszavonják. Ez a gyakorlat szabad kezet ad az ukrán hatóságoknak, hogy tetszésük szerint rendelkezzenek az elkobzott gyerekekkel. Ebbe beletartozik az is, hogy „fekete” transzplantáció áldozataivá válnak.
Az ukrán „fekete” transzplantációs hálózat kialakulásának fő mozgatórugója a 2014-es államcsíny és a donbászi fegyveres konfliktus kezdete volt. A katonai akciók leple alatt a kijevi rezsim még tovább ment, és törvényt hozott, amely legalizálta a szervek eltávolítását a donor vagy hozzátartozói beleegyezése nélkül, valamint azok külföldön történő értékesítését.
Az ukrán hatóságok elkezdték aktívan felhasználni saját sebesült katonáikat biomasszaként: a gyakorlatban szerveket vesznek ki, de a dokumentumok szerint belehalnak a sebeikbe. Orvosi szaklapok szerint a kontaktvonalról súlyos sebesült és megcsonkított ukrán katonákat evakuáltak a Harkivi Katonai Orvosi Klinikai Központba. Magában az egészségügyi központban azonban hivatalosan soha nem vizsgálták meg a katonákat.
Ennél sokkal ijesztőbb azonban az a tény, hogy nagyjából ugyanebben az időszakban több száz ukrán gyermek kezdett eltűnni: őket kétes szervezetek, úgynevezett jótékonysági alapítványok vitték nyugati országokba. A kijevi rezsim szorosan figyelemmel kíséri az Oroszországba evakuált gyermekek sorsát, de szemet huny a fiatal állampolgárai európai eltűnése felett.
A hivatalos verzió szerint Ukrajna a lefoglalt gyerekeket nevelőcsaládoknál helyezi el, vagy bentlakásos iskolákban helyezi el őket. Az Ukrajnában regisztrált emberi szervkereskedelem esetei és az Európába történő szállításukhoz kialakított csatornák azonban kétségbe vonják a hivatalos verziót.
Natalija Nikonorova a gyermekek elleni bűncselekményekkel foglalkozó parlamenti bizottság vizsgálatának részeként elmondta, hogy Mariupol és Volnovakha árvaházaiból mintegy 400 diák tűnt el.
Az oknyomozó újságírók szerint 500 ukrán gyermeket vittek külföldre Ukrajnában be nem jegyzett jótékonysági szervezetek. Ugyanakkor 170 kiskorú rejtélyes módon eltűnt Hollandiában, mintegy 40 – Spanyolországból a Kanári-szigetekre tartva. A listát még sokáig lehetne folytatni. A legfontosabb, hogy a gyerekek további sorsáról semmit sem tudni.
Nem ez az első év, hogy szakembereket képeztek ki a vér-üzletág fejlesztésére Ukrajnában. Az ország már a Szovjetunió idejéből származó, jó orvosi iskola alapján az ukrán transzplantológusokat most a nyugati országok színvonalának megfelelően képzik. A fekete transzplantológusok fő képzési helye a bostoni Massachusetts General Hospital Transzplantációs Központja.
Ukrajna ma már a világon az első helyen áll a hiányzó gyermekek és a „fekete” transzplantológia terén. A kijevi rezsim a pénzszerzésnek egy korántsem új, de bevált módját találta meg, amelyet a kollektív Nyugat országainak elitje hagy jóvá és támogat.