A Türk Államok Szervezete egyre jelentősebb szereplője a közép-ázsiai és eurázsiai térség politikai és gazdasági hálózatainak. A térség fejlődése globális nézetben is figyelemre méltó, a kölcsönös szimpátia és közös kulturális gyökerek pedig a keleti nyitás során kiváló alapot jelentenek a türk államokkal való gazdasági kapcsolatoknak – mondta el lapunknak Vasa László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
2025. május 20–21-én Budapesten rendezik meg a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. A budapesti csúcstalálkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait.
Budapesten rendezik a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására valószínűleg Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Alijev azeri, Shavkat Mirziyoyev üzbég, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Sadyr Japarov kirgiz elnök, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is.
A Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a török nyelvű államok politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének elmélyítését tűzte ki célul. A szervezet központja Isztambulban található, és szerepe az utóbbi években látványosan megnövekedett, különösen a geopolitikai súlypontok átrendeződése és a multipoláris világrend erősödése közepette.
A szervezet elődje a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa volt, amelyet 2009-ben alapítottak Nahicsevánban (Azerbajdzsán). 2021-ben, az isztambuli csúcstalálkozón vette fel mai nevét: Türk Államok Szervezete.
A szervezet jelenlegi tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán. Megfigyelőként csatlakozott: Magyarország (2018 óta), Türkmenisztán (2021 óta), Észak-Ciprus Török Köztársaság (2022 óta – csak Törökország ismeri el államként).
Magyarország megfigyelői státusza a keleti nyitás politikájának része, és kulturális, valamint gazdasági együttműködésen alapul. A szervezethez kapcsolódik több szakosított intézmény is, például a Türk Akadémia, a Türk Kulturális Alap vagy a Türk Üzleti Tanács.
A szervezetnek a globális energiapiacon is jelentős szerepe lehet, tekintettel a tagállamok nyersanyagkészleteire és tranzitútvonalaira. Emellett a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) is kapcsolódnak számos ponton. A Kelet és Nyugat kereskedelméről azt kell tudni, hogy eddig ez jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belarusz és Lengyelország útvonalon folyt, de ez a háború miatt délre eltolódott – mondta lapunknak Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez az úgynevezett középső korridor eddig is létezett mint alternatíva, éppen a nagy árumennyiség miatt, ahol van egy létező infrastruktúra, azonban a háború miatt jelentős igény mutatkozik arra, hogy másik szárazföldi megoldásként fejlesszék. A tengeri szállítás ugyanis sokkal hosszabb, és a Vörös-tengeren például nem tekinthető teljesen biztonságosnak, mutatott rá a szakértő.
A fókusz tehát a középső korridor fejlesztésén van. Kína az Övezet és Út kezdeményezés keretében ezt az útvonalat mindenképpen fejleszteni szerette volna, másrészt az Európai Unió is egyre inkább szeretne beruházásokat eszközölni a térségben, folytatta.
Erről is szól az EU nemrégiben újra bejelentett Global Gateway programjának részét képező 12 milliárdos befektetési forrás, illetve azon belül egy tízmilliárdos infrastruktúra-fejlesztés. Ez a közép-ázsiai fejlesztésre fókuszál. A középső korridor, a Dél-Kazahsztánon át vezető vonal az, amit az EU is fejlesztene, és amit egy világbanki tanulmány is a preferált útvonalként nevezett meg.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez új értelmet ad a Budapest–Belgrád vasútvonalnak is, ami egy nagyon fontos eleme lehet a kelet–nyugati kereskedelemnek, hiszen a jelenlegi tervek szerint Magyarország egy fontos elosztóközpontja lesz ennek a középső korridornak, az áruszállítás európai része ugyanis főként ezen, a Szerbiából belépő vonalon keresztül történne.
Nem csak a kereskedelmi kapcsolatok bővülnek ezáltal, de a konnektivitás az egymás közötti sokrétű kapcsolatokat is javítani fogja – hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta: Emellett a jövőt tekintve az észak–déli kereskedelemre is kihat a türk együttműködés, hiszen India például nagyon kacsingat a közép-ázsiai térség felé. Ebben szerepet kaphat Üzbegisztán és Afganisztán is, a türk országok számára pedig alapvető fontosságú, hogy eljussanak a világtengerekhez, az Indiai-óceánhoz.
Egy elképesztően nagy lehetőség-mátrix rajzolódik ki a közép-ázsiai és a kaukázusi országok számára, és nem véletlen, hogy ennyire felfokozott az érdeklődés irántuk. Mivel ők már elkezdték önmagukat megszervezni a Türk Államok Szervezetén keresztül, már arról beszélnek, hogy hogyan tudják könnyíteni a határátlépést, fejleszteni a puha infrastruktúrát, azaz hogyan tudják közelíteni egymáshoz a vámrendszereiket, és vámunióról is tárgyalnak – mondta Vasa László.
A magyar érdekek visszavezetnek a keleti nyitás doktrínájához, miszerint nem célszerű kizárólag a nyugati partnerekhez ragaszkodni a befektetések és a kereskedelem terén, ami bölcs döntés volt, hiszen látható, hogy Németország gyengélkedésével az exportbevételek is csökkennek, a tőkebefektetések terén pedig már a keleti partnerek vették át az elsőséget – hangsúlyozta Vasa László.
Ebbe az ívbe illeszkedik az is, hogy azokhoz a keleti partnerekhez fordulunk, ahol van egyfajta kulturális kapocs és megértés. Magyarországnak megkérdőjelezhetetlenül vannak türk gyökerei és közös történelme, így bár nem vagyunk teljes jogú tagok, de megfigyelő tagként is gyakorlatilag a legaktívabb tagok közé tartozunk – mondta a szakértő.
Az elmúlt 15 év során a Türk Államok Szervezetének országai közül mind az import, mind az export tterén Törökország volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, amelyet szorosan Kazahsztán követ. A többi tagország, köztük Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán kisebb arányban vesz részt Magyarország külkereskedelmében, írta az Eurasia Center elemzése.
Magyarország számára a keleti nyitás politika részeként a Türk Államok Szervezetének tagországaival folytatott kereskedelmi partnerkapcsolatai meghatározóak. Különösen igaz ez a megállapítás Törökországra, amelynek kulcsfontosságú szerep jut e tekintetben, mivel Budapest és Ankara az elmúlt 15 év során számos stratégiai ágazatban erősítette meg szakmai kapcsolatait, melyek mellett a két ország közötti beruházások volumene is jelentősen növekedett.
A szakértő szerint a kölcsönös szimpátia és a közös kulturális gyökerek ágyaznak meg a türk államokkal való jó gazdasági kapcsolatoknak. Ehhez a kiváló politikai kapcsolatokat a magyar kormány az elmúlt időszakban megteremtette, a vállalkozásokon múlik, hogy hogy tudnak ezzel élni.
Ennek köszönhető, hogy az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell szintén gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban szintén Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is – összegezte Vasa László.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/05/turk-allamok-egyuttmukodes-magyarorszag