Annalena Baerbock, Németország volt külügyminisztere várhatóan ma hivatalosan is az ENSZ Közgyűlésének új elnöke lesz. A tisztség, amely formálisan az Egyesült Nemzetek legmagasabb protokolláris pozíciója, eddig főként ceremoniális szerepet töltött be. Baerbock azonban világossá tette: ő nem csak egy „üléselnök” szeretne lenni.
Az ENSZ Közgyűlés megválasztott elnöke egy évre veszi át a tisztséget. A szerepkör főként az ülések megszervezéséről, a felszólalási idők betartatásáról és a rend fenntartásáról szól. Baerbock azonban már május közepén, bemutatkozó beszédében világossá tette: az ENSZ 80. évfordulója fordulópont lehet, és ő aktív szereplőként kíván hozzájárulni a szervezet jövőjéhez, írta a Tagesschau.
Baerbock célja, hogy a világszervezet jelenlegi válságát reformok beindítására használja fel. Az ENSZ évek óta súlyos politikai és pénzügyi nyomás alatt áll, különösen azóta, hogy Donald Trump csökkentette az Egyesült Államok hozzájárulását, és kivonta az országot több ENSZ-hez kapcsolódó szervezetből, például a WHO-ból, az emberi jogi tanácsból és a klímaegyezményből. Baerbock hangsúlyozta: „A párhuzamos struktúrák felszámolására, az átláthatóság és a hatékonyság növelésére van szükség.”
Szerinte ez „kemény munka, de elengedhetetlen”. Egy másik kiemelt feladata a következő ENSZ-főtitkár kiválasztása lesz – António Guterres mandátuma 2026 végéig tart. Még soha nem állt nő a világszervezet élén, amit Baerbock szeretne megváltoztatni. Emellett fontosnak tartja, hogy a tagállamok, kicsik és nagyok egyaránt, transzparensen részt vehessenek a döntéshozatalban.
A korábbi botrányairól is jól ismert Baerbock hozzáállása nem aratott osztatlan sikert. Májusi meghallgatásán több ország – köztük Szerbia és Belarusz – kritizálta, mert külügyminiszterként túlságosan megosztó személyiségnek tartják. Oroszország különösen élesen támadta: a helyettes nagykövet, Dmitrij Poljanszkij elfogultsággal és diplomáciai érzék hiányával vádolta meg, sőt egy korábban cáfolt állítást is megismételt, miszerint Baerbock „büszke lenne SS-tag nagyapjára”.
Nem kizárt, hogy Oroszország a szokásos akklamáció helyett titkos szavazást kezdeményez, ami ritka – legutóbb 2020-ban fordult elő, amikor a török Volkan Bozkirt választották meg, örmény kezdeményezésre. Még titkos szavazás esetén is szinte biztosra vehető Baerbock megválasztása, mivel ehhez elegendő az egyszerű többség. Ugyanakkor az is kiderülne, hány ország nem támogatja őt – még ha névtelenül is.
Érdekesség, hogy Berlinben is akadt kritika: eredetileg Helga Schmid, egy tapasztalt diplomata lett volna a német jelölt, aki már több megbeszélést is folytatott New Yorkban. Baerbock azonban a választások után maga jelentkezett a pozícióra, és Olaf Scholz akkori kancellár, valamint utódja, Friedrich Merz is rábólintott. Baerbock hivatalosan szeptemberben veszi át az ENSZ Közgyűlés elnöki tisztségét – ő lesz a pozíció ötödik női betöltője az ENSZ 80 éves történetében.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/06/annalena-baerbock-ulesvezeto-botrany