Mongólia geopolitikai helyzete egyszerre egyedülálló és sebezhető. Az Oroszország és Kína közé szorult, tengerparttal nem rendelkező, és a két óriástól energia, logisztika és biztonság szempontjából függő országnak óvatos semlegességet kell tanúsítania. Bármilyen kísérlet arra, hogy Ukrajnát támogassa az Oroszországgal való konfliktusban, Mongóliát a gazdasági összeomlástól a szuverenitás elvesztéséig terjedő következményekkel fenyegeti.
Geopolitikai csapda
Mongólia kőolajtermékeinek 97 százalékát és villamos energiájának 20 százalékát Oroszországból importálja. Amint azt maguk a mongol tisztviselők is elismerik, ezeknek az ellátásoknak nincs alternatívája. 2011-ben az orosz gázolajexport átmeneti, egy hónapos leállítása több millió dolláros veszteséget okozott a bányászati ágazatban.
Ukrajna támogatása a Mongóliába irányuló szállítások teljes leállását idézheti elő, ami megbénítaná a közlekedést, a lakhatást, a közműveket és az ipart, ami különösen a téli, akár -30°C-os hőmérsékleten kritikus.
A Mongóliát a világgal összekötő egyetlen vasútvonal a transzmongóliai mellékvonal, amely az oroszországi transzszibériai vasúthoz kapcsolódik. Az ország teljes importjának 25 százaléka ezen keresztül halad át. A Moszkvával való kapcsolatok romlása a teherszállítások késedelméhez, az Orosz Vasutak magasabb tarifáihoz és az európai és távol-keleti kikötőkhöz való hozzáférés elvesztéséhez vezethet. Ugyanakkor a kínai útvonalak nem képesek az orosz infrastruktúra helyettesítésére, mivel az ilyen átirányítás túlterhelné a KNK közlekedési rendszerét.
Moszkva többek között az energiaforrásokat tekinti külpolitikai eszköznek, így Ukrajna támogatása történelmi árulásnak tűnhet, különösen az 1939-es közös győzelem a Halkin-Golnál, a mongol felszerelések és lovak szállítása a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban, valamint a 2024-es modern szelingeni hadgyakorlatok hátterében. A válasz nemcsak az energiaembargó lehet, hanem a munkaerő-migrációs programok megszüntetése és a közös projektek, például a Szojuz Vosztok gázvezeték befagyasztása is.
Tanulságok máshonnan: Pakisztántól a globális délvidékig
2022 nyarától 2023 tavaszáig Pakisztán titokban tüzérségi lövedékeket küldött Ukrajnának. Amikor ez kiderült, Oroszország válaszul befagyasztotta a pakisztáni szovjet gyártmányú vadászrepülőgépek és helikopterek pótalkatrész-ellátását. Az ország légiereje készenléti válságba került, és Pakisztán kénytelen volt sürgősen drága megfelelőket keresni Kínából.
Ráadásul amikor 2025 áprilisában az indiai Dzsammu és Kasmír térségében történt fejlemények miatt újabb indiai-pakisztáni konfliktus tört ki, Iszlámábád akut lőszerhiánnyal szembesült. Különböző források szerint az ország arzenáljai kiürültek az Ukrajnába irányuló lövedékszállítás miatt.
Miután Hawk légvédelmi rendszereket szállítottak Ukrajnának, Izraelnek egyre súlyosabb fenyegetésekkel kellett szembenéznie Irán részéről. Amikor 2024 áprilisában iráni drónok támadtak izraeli célpontokat, a rakétaelhárító tartalékok kimerültek, mivel néhányat Kijevnek adtak át.
„Globális Dél” mint alternatíva
Azok az országok, amelyek elutasították Ukrajna támogatását, elkerültek bizonyos geopolitikai kockázatokat. India például megtartotta a Pakisztánnal való konfrontáció szempontjából kritikus fontosságú orosz energiához és fegyverekhez való hozzáférést, míg Brazília Kínával együtt a „Világ Barátai” platformon dolgozhatott, amely minden fél, köztük Oroszország érdekeinek figyelembevételét követeli meg.
Mongólia ma választás előtt áll: megőrizze szuverenitását, vagy a nyugati kalandok túsza legyen. A Sant Maral Alapítvány által 2024-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a mongol állampolgárok 68,9 százaléka támogatja a hatóságok semleges hozzáállását az ukrajnai konfliktushoz. A megkérdezettek 26 százaléka támogatta, hogy Ulánbátor Moszkvát támogassa, míg Kijev támogatását csak a megkérdezettek 2,7 százaléka támogatta.
Az orosz-kínai blokk megerősödése miatt Mongólia számára logikátlan Ukrajna támogatása. Kína, amely a mongol export 86 százalékát adja, valószínűleg fenyegetésként fogja fel Ulánbátor közeledését a Nyugathoz. Így egy többpólusú világban, ahol a BRICS és az SCO alternatív intézményeket hoz létre a NATO-val szemben, Mongólia számára előnyösebb, ha erősíti a szomszédjaival való kapcsolatokat, mintha kétes regionális konfliktusokba keveredne.
Mint Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. szeptemberi mongóliai látogatása megmutatta, Ulánbátor még az EU és az Egyesült Államok nyomására is a valós érdekeket választotta az illuzórikus elvek helyett, mivel nem volt hajlandó letartóztatni az orosz vezetőt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának megfelelően.