A hétvégi ukrán dróntámadás után újabb orosz csapás érte Kijevet is. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, hogy ez már a válaszcsapás része-e, mekkora a jelentősége a megrongált gépek számának, és lehet-e bármilyen fordulat a háborúban az év második felében.
A hétvégi ukrán dróntámadás óta is folytatódik az adok-kapok, most éppen Kijevet szórták meg legutóbb az oroszok. Ez a válaszcsapás, vagy válaszcsapások sorozatára számíthatunk?
Gyakorlatilag az első lépés az volt, hogy fölrobbantottak két orosz vasútvonalat, ahol az oroszok kiderítették, hogy a robbanóanyag amerikai volt. Ezt követte az a dróncsapás, amelyet másfél év alatt szerveztek meg. Pókhálónak hívták az akciót magyarul, amely során teherautókról, az orosz bázisok közvetlen környékéről indították a támadást, és ezek részben sikeresek voltak.
Azonnal sor került egy Putyin–Trump telefonbeszélgetésre, ahol Putyin egyértelművé tette, hogy válaszcsapások jönnek, és azt is, hogy véleményük szerint az akció 24 órával az isztambuli találkozó előtt azt a célt szolgálta, hogy az oroszok ne menjenek oda. A második megjegyzésem az, hogy nyilvánvaló, hogy orosz válaszcsapás lesz, mert olyan eszközöket támadtak, amelyekre orosz doktrína vonatkozik.
Az orosz doktrína azt mondja, hogy ha nem atomhatalom támad meg atomhatalmat, és a nem atomhatalom mögött atomhatalmak állnak – értsd: Ukrajna mögött a franciák, britek, amerikaiak –, akkor atomcsapás lehetséges. Nyilván az oroszok ezzel nem fognak élni, de rendkívül komoly csapásokat fognak végrehajtani.
Már megvan, ki volt a szervezője az egész Pókháló-akciónak Oroszországban: egy ukrán, aki fölvette az orosz állampolgárságot. Tehát én azt várom, hogy orosz sorozatcsapások jönnek a jövőben.
Közben tart még a számháború, hogy 13 vagy 41 gépet semmisítettek/rongáltak-e meg az ukránok. Van ennek igazából jelentősége az orosz csapásmérő képességek szempontjából?
A válasz az, hogy részint van, de az oroszok számára ez egy óriási presztízsveszteség, mert az orosz hírszerzés és az orosz elhárítás nem tudott a támadók közé beépülni. Most az amerikai elnök azt mondta, hogy nem tudott róla. Az egyik volt magyar diplomata, aki pekingi nagykövet volt, azt mondta: ha tudott róla az elnök, az szörnyű, ha nem tudott róla, az még rosszabb.
Tehát másként fogalmazva: ez amellett, hogy az amerikai elnök nyilván nem fogja vállalni a felelősséget, az orosz titkosszolgálatoknak egy látványos kudarca.
Úgy tűnik, hogy a béke lekerült a napirendről. Legalábbis a hétvégi támadás óta nem nagyon esik szó róla, Trump is tudomásul vette, amit Putyin mondott, hogy válaszcsapások jönnek. Van bármilyen esély arra, hogy az év második felében fordulat áll be?
Tegyük hozzá, hogy amikor Merzet most fogadta csütörtökön az amerikai elnök, ahol a német kancellár az európai álláspontot fejtette ki, Trump nem állt Európa mögé. Tehát Trump számára sokkal fontosabb a fegyverszünet és a béke, míg Európa a háború folytatását és egy lehetséges ukrán győzelmet akarja – ami lehetetlen. De látszik az, hogy az indulatok forrnak.
Az oroszok megcsinálták azt, hogy visszaadtak most az isztambuli tárgyalások következtében 6000 ukrán holttestet, ami óriási pofon Kijevnek, mert Kijev eddig azt állította, hogy ezek az emberek eltűntek. Most, hogy halottak, ki kell fizetniük a jóvátételt, ami jelentős összeg.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250606-nogradi-gyorgy-rendkivul-komoly-csapasok-varnak-ukrajnara