Ukrajna és az EU is arra számít, hogy egy magyarországi energiaválság megbuktatja a polgári kormányt.
Zelenszkij ukrán elnök végre akarja hajtani az Európai Unió parancsát, vagyis mindent elkövet, hogy megbuktassa a magyar kormányt. Elhúzódó háborúra kell számítanunk, mert az ukránok jelentős csapást mértek az orosz stratégiai bombázókra.
Ez mérföldkő lehet a háború menetében, mert az oroszok ezek után aligha ülnek egyhamar tárgyalóasztalhoz Kijev képviselőivel. Az átfogó fegyverszünet most még távolabb van, mint valaha.
Mennyi realitása van annak, hogy Ukrajna támadást intéz Magyarország ellen? Ha röviden akarunk válaszolni, akkor azt kell mondani, hogy ezt a forgatókönyvet sajnos ma már egyáltalán nem lehet kizárni. Ha csak az elmúlt időszak eseményeit vesszük számba, akkor elég riasztó a kép.
Kijev idén január elsejével teljesen leállította az Oroszországból származó gáztranzitot az Európai Unió felé. Ez azt jelenti, hogy abból az irányból hazánk sem kap földgázt. Rövidesen sor kerülhet az orosz kőolaj leállítására is.
Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy mindez elsősorban Magyarország ellen irányul. Az ukránok akciójának feltett célja, hogy energetikailag megfojtsák hazánkat. Az elmúlt években négy dokumentálható terrortámadás érte a Török Áramlatot, amely a Fekete-tenger felszíne alatt húzódik és Törökország érintésével a Balkánon keresztül létfontosságú gázzal látja el hazánkat.
Kijevben, na és persze Brüsszelben is, arra számítanak, hogy egy magyarországi energiakrízis olyan nagy társadalmi elégedetlenséget okozhat, amely megbuktatja a polgári kormányt. Helyére pedig egy globalista, brüsszelita kabinet kerülne, amely beengedné az illegális migránsokat, a gender aktivisták szabadon látogathatnák az iskolákat és Magyarország is fegyvert szállítana Ukrajnának. Szóval belekeverednénk a háborúba.
De mitől van hazánk ma jobban kitéve egy ukrán támadás veszélyének, mint mondjuk egy évvel ezelőtt?
Közvetlen környezetünkben alaposan megváltozott a politika helyzet. Szlovákia EU kritikus országgá vált, elsősorban az Ukrajnán keresztül érkezett energiahordozók elmaradása miatt. Pozsonyban egyre keményebb vélemények látnak napvilágot, nem egy felelős vezető szájából hangzott már el, hogy hátat kéne fordítani Brüsszelnek. Már csak azért is, mert Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása Szlovákiának is jelentős gazdasági problémákat okozna.
Mindezt megfejeli, hogy októberben parlamenti választások lesznek Csehországban. Az előrejelzések szerint az Andrej Babis volt miniszterelnök vezette ANO olyan mértékben nyerheti meg az erőpróbát, hogy megkerülhetetlen lesz a kormányalakításnál.
Mindennek tágabb összefüggése is van, mert az ANO alapító tagja a Patrióták Európáért uniós pártcsaládnak, amely éppen azért jött létre, hogy támogassa a nemzetállami törekvéseket, az EU vezetése által erősen támogatott egységes európai állam megteremtésének tervével szemben.
Ha még tovább bővítjük a kört, akkor ott van Ausztria, ahol az Osztrák Szabadságpárt(FPÖ) tavaly szeptemberben megnyerte a parlamenti választást, de az alulmaradt többi pártnak sikerült megalakítani a „vesztesek” koalíciós kormányát. Az FPÖ ugyancsak a patrióták alapító pártja.
Mind az ANO, mind pedig az FPŐ a Fidesz kezdeményezésére döntött az új európai pártcsalád létrehozása mellett. Tehát Magyarország, a Brüsszellel szembehelyezkedő térségbeli politikai erők meghatározó államává lépett elő.
Ha majd a három visegrádi ország – Magyarország, Csehország és Szlovákia – fog vétózni az EU-ban, akkor kíváncsiak leszünk, hogy milyen arcot fog vágni Ursula von der Leyen, az Európai bizottság elnöke? Igaz, a jelenlegi felállás szerint a negyedik visegrádi tag, Lengyelország kilóg a sorból, de a nem rég lezajlott elnökválasztás második fordulójának eredménye – konzervatív elnöke lesz Lengyelországnak – arra utal, hogy változóban van a varsói politikai közhangulat.
Még lépjünk egyet tovább, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetőjének meghívására, részt vett a Patrióták Európáért montargisi nagygyűlésén, ahol fel is szólalt. Elég találó az a kijelentése, miszerint: Magyarország Brüsszel rémálma.
Ezt a rémálmot az EU vezetése minden áron meg akarja szüntetni, vagyis külső erővel meg akarja buktatni a törvényesen megválasztott magyar kormányt, miután minden ilyen belülről történt eddigi kísérlete csúfos kudarcot vallott. A külső erő pedig kézenfekvően Ukrajna lehet.
Az az Ukrajna, amelyik már eddig is jelentős humanitárius segítséget kapott Magyarországtól, beleértve a menekültek korlátlan számú befogadását. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az EU Ukrajnát eszközként használja céljainak megvalósítása érdekében, amit Kijev boldogan akar teljesíteni.
Kérdés, hogy milyen következményei lennének egy ukrán katonai támadásnak Magyarország ellen?
Ez azonnal felvetné a NATO alapító okirata ötödik cikkelyének életbe léptetését. Vagyis, ha a katonai szövetség valamely tagját támadás éri, akkor automatikusan alkalmazni kell a kollektív védelem elvét. Vagyis, a többi tagállamnak a megtámadott ország segítségére kell sietnie.
Mert hogyan néz ki papíron a dolog? Ukrajna nem tagja a NATO-nak, Magyarország viszont igen.
Azok a NATO tagállamok, amelyek saját költségvetésüket is hajlandóak önként és dalolva „lenullázni” Ukrajna érdekében, két szalmaszálat sem fognak keresztbe tenni hazánk védelmében. A nyugat európai országok gyorsan kifogásokat fognak keresni, vagy még azt sem, egyszerűen napirendre térnek a történtek fölött.
Ezek az államok, kimondva, vagy kimondatlanul már ellenségnek tekintik Magyarországot, elsősorban patrióta politikája miatt. Ez nem is lehet másként, hiszen mit is várhatunk azoktól a kormánytól, amelyek saját nemzetük felszámolásán dolgoznak.
Azért ezek az országok ne örüljenek előre. Igaz, hogy az EU „leszakadt” Amerikáról, már ami Ukrajna támogatását illeti. Vagyis, a „hajlandó” államok még az utolsó eurocentjüket is odaadnák Kijevnek, de mivel ezek az országok egyben a NATO tagjai is, nem zárkózhatnak el teljesen az Egyesült Államoktól.
Márpedig Donald Trump amerikai elnöknek nem érdeke az ukrajnai háború eszkalációja, pláne, ha az Magyarországot is érinti.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250609-ukrajna-valoban-bosszubol-megtamadhatja-magyarorszagot