A háború rossz dolog, ahogy Ukrajna erőltetett EU-csatlakozása is az – ráadásul csak egy eszköz a további brüsszeli központosításra, Magyar Péter aktív segédletével – közölte szombaton az Alapjogokért Központ főigazgatója egy Facebook-bejegyzésben, melyben azt részletezi, miért szavazott nemmel az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló Voks 2025-ön.
Szánthó Miklós azt írta, senki sem vitatja, hogy Ukrajna az orosz agresszió miatt háborúban szenved, ugyanakkor kiemeli „ez nem a mi háborúnk”. Szerinte „ez két szláv nép konfliktusa (volt), és a helyzetet a liberális globalista elit szándékosan az eszkaláció irányába tolta: segélyezéssel és katonai sisakok küldésével indult, ma katonák odavezényléséről van szó”.
Úgy fogalmazott, Kijevet nyugati szövetségesei, „a globalista blokk megvezette”, és elhitette, hogy ez „Európa háborúja”, melyben a harchoz minden pénzügyi és katonai segítséget megadnak, „mert (szerintük) ennek a háborúnak csak a harctéren van megoldása”. A főigazgató szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „Weberek, Von der Leyenek és olyan ügynökeik, mint Magyar Péter” bátorítására mindezt el is hitte.
A bejegyzésben azt írja, „kevés olyan döntéshozói hang volt – Európában konzekvensen jóformán csak Magyarországé -”, mely a háború kitörése óta azt mondja, hogy bár a humanitárius segítséget meg kell adni Ukrajnának, a konfliktust mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások irányába kell elmozdítani. „Ez egészen extravagáns hangnak számított a háborúpárti kórus torkaszakadt üvöltése közepette – aztán megérkezett Trump a Fehér Házba” – írta.
Szánthó Miklós szerint Joe Biden korábbi amerikai elnök távozásával „Brüsszel elvesztette egyik legfőbb támogatóját, az új amerikai adminisztráció pedig tárgyalóasztalhoz ültette a háborúzó feleket és a háború szélesítése helyett Washington célja immáron egyértelműen a békefolyamat elősegítése”. Hozzátette, a magyar jobboldal már három éve ezt az álláspontot képviseli.
Írásában kiemelte, Donald Trump amerikai elnök és kollégái egyértelművé tették, hogy „Ukrajna NATO-csatlakozása ki van zárva”. Ebben a helyzetben „a Kijev mindenáron való támogatásába belebolonduló Brüsszel – felmérve, hogy fegyvernyugvás esetén fegyverekre nem lesz szükség – előjött a gyorsított uniós csatlakozás tervével” – olvasható a bejegyzésben.
A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával a háborús helyzetet is beléptetnék az EU-ba, hiszen – mint írja – egy jelenleg háborúban álló országot akarnak gyorsítottan, még 2030 előtt felvenni. Rámutatott, ha a tűzszünet vagy a béke meg is valósul, Ukrajna még sok évig a „háború sújtotta terület” lesz, annak összes következményével együtt.
Szerinte a „problémakör” része az is, hogy „jelenleg senkinek – se Brüsszelnek, se Zelenszkijéknek – fogalma sincs olyan alapvető integrációs követelményekről, hogy mekkora az ország területe, lakossága, ezzel összefüggésben gazdasági kapacitása”. Ukrajna „még a legjóindulatúbb elemzések szerint sem működött államként és a Brüsszelben sokat emlegetett demokráciaként – sokkal inkább egyféle (poszt)szovjet örökségként egymással vetélkedő oligarcha-csoportok irányították 1991 óta” – folytatta.
Mint írta, ennek köszönhető, hogy az országban az „európai standardoktól radikálisan eltérő paradigmák alapján funkcionál az államigazgatás, a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy”. Az Európai Unió bürokráciája által gyártott országjelentések szerint sem tesz eleget Ukrajna a felvételi tárgyalások megkezdéséhez szükséges jogi, gazdasági és igazgatási feltételeknek se – közölte.
Szánthó Miklós úgy fogalmazott, ha Ukrajna jelenlegi/közeljövőbeni állapotában csatlakozna az Unióhoz, az beláthatatlan gazdasági, közbiztonsági, közegészségügyi következményekkel járna az EU egészére nézve. Szerinte „mivel nem tudjuk, mi is pontosan az az Ukrajnának hívott terület, kontrollálhatatlan lenne a szervezettbűnözés, a járványok vagy éppen a génmódosított mezőgazdasági termékek beáramlása”.
Mindezek mellett felborulna az EU jelenlegi finanszírozási struktúrája, „mivel jóformán kizárólag az alulfejlett ukrán régiók lennének jogosultak támogatásokra: csak Magyarországra nézve a szórást mutató becslések szerint 10-20 ezer milliárd forintba kerülne Ukrajna csatlakozása – azaz 1-2 millió forintjába minden magyarnak, évente” – olvasható az írásban.
A főigazgató azt írta, Ukrajna beléptetését „a Bizottság és magyarországi ügynökhálózata” arra használnák fel, hogy „még tovább központosítsák az Uniót, még több hatáskört szervezzenek ki Brüsszelnek”. Egy új tagállam felvétele ugyanis „értelemszerű lehetőség” arra, hogy módosítsák az uniós szerződéseket is tette hozzá.
Szánthó Miklós szerint az Európai Bizottság az elmúlt évtizedek valamennyi válságát „arra igyekezett kihasználni, hogy a szerződéseket megkerülve bár, de növelje hatásköreit”. Ugyanezt tette a háború kapcsán is a közös hitelfelvétellel, a közös szankciókkal és a közös hadsereg ötletlével is és „ugyanez a valódi cél Ukrajna csatlakoztatása kapcsán is” – írta.
Mint írta, ehhez „a Brüsszel utasítására működő globalista Tisza és a szokásos magyarországi libsi hálózat szívesen asszisztálna, ahogy harsányan támogatják is mindenben Kijevet, a csatlakozástól elkezdve a szlavaukrainizésig”. A főigazgató bejegyzése szerint ezért fontos a Voks 2025 szavazás és ezért lesz minden korábbinál fontosabb a 2026-os országgyűlési választás, mert „csak a szuverenisták tudják megvédeni a szuverenitást”.
https://www.magyarhirlap.hu/europai-unio/20250614-ukrajna-eroltetett-eu-csatlakozasa-csak-egy-eszkoz