Újfent magalázó pofont kapott Kijev az Egyesült Államoktól. Annyi történt ugyanis, hogy azt a tízezer légvédelmi rakétát, amelyet Ukrajnának ígértek, mégsem oda, hanem az USA közel-keleti bázisaira fuvarozták.
A fenti esetnek amúgy rengeteg olvasata akad – melyek közül az első és legnyilvánvalóbb a fontossági sorrendben tükröződik vissza. Irán fenyegetése nem olvadt semmivé a bombázások nyomán, azaz Teherán épp oly riasztó ellenfél a jelenben is, mint volt, mondjuk, három-négy hete.
A tucatnyi győzelmi bejelentés ellenére sem igazán tudunk sokat arról, hogy akad-e már atombombája vagy még kell neki pár nap? Bár elméletileg a ballisztikus eszközök kilövőállásai nagy részét elégették, de ennek ellenére Teheránnak létezik még jó pár intakt szerkezete, amivel súlyos károkat tud okozni ellenfeleinek.
S ott terül el a partjainál, ugye, a Hormuzi-szoros, melynek lezárása elképzelhetetlen károkat jelentene a világgazdaságnak – illetve a környéken működik számos amerikai bázis, melyeket ugyancsak célkeresztbe illeszthet Teherán. Márpedig a tiszta logika szerint akit lőnek, annak muszáj védekeznie.
A tízezer rakéta másik olvasata mennyiségi. Ez nem csak logisztikai szempontból, hanem a gyártás irányából is tetemes tétel. Hiszen gondoljunk bele: az efféle, igencsak szofisztikált, számítástechnikával felvértezett, processzorokat és egyéb félvezetőket, ultramodern szoftvereket és megoldásokat magukban rejtő eszközöket nem úgy okádják az üzemek, mint példának okáért a sertésmájas- vagy tonhalkonzervet.
Az előállításuk, noha gépesített, de mégis időigényes – s ráadásnak döbbenetesen borsos. Mindez egyben annyit is tesz, hogy az Egyesült Államoknak sincs belőle annyi, mint amennyit szeretne, s ha a Washington jövővel is kalkulál, akkor tartalékolnia kell valamicskét. Utóbbi faék jellegű bölcsességet pedig az USA szövetségesei sem téveszthetik szem elől.
S még inkább égető szempont a hiátus – jelesül arról van szó, hogy ahová ezeket az eszközöket nem szállítják el, ott több lesz a kivédhetetlen drón- és egyéb légicsapás – nem is szólva a halottakról és károkról. Persze a sort még lehetne folytatni, de minek. A nyomorú helyzet érzékeltetéséhez ugyanis jó eséllyel ennyi is kellően elegendő.
Tízezer légvédelmi rakéta amúgy soknak tűnhet egy békéhez szokott polgárnak – de valójában semmi egy olyan konfliktusban, ahol naponta százasával hullik a kéretlen áldás az égből. Aki pedig meghal, azt vajmi kevéssé vigasztalja, hogy úgymond cserében egy-egy újabb iráni drónt sikerült leradírozni az égről.
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20250628-tizezer-raketak-szevasztok