Miközben korábban a nyugati sajtóban elsősorban Ukrajna álláspontja uralta a közbeszédet, mára a Kreml narratívája is egyre nagyobb nyilvánosságot kap.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Sky Newsnak adott nemrég interjút, amely jól illeszkedik ebbe a folyamatba. A nyugati nyitás mögött stratégiai megfontolások állhatnak – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Oroszország következetes álláspontot képvisel a háború kitörése óta. A szakértő arra is reagált, mennyire reális egy esetleges orosz–brit konfliktus.
Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov nemrég ismét nyugati médiumban szólalt meg: a Sky Newsnak adott interjújában világossá tette, hogy Oroszország csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha kielégítő válaszokat kap biztonsági követeléseire. A beszélgetés jól mutatja: a nyugati média egy része ma már Moszkva álláspontját is figyelembe veszi.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez a fordulat nem meglepő, hiszen az orosz fél már a háború előtt is következetesen ugyanazt az álláspontot képviselte. Az oroszok a háború kitörése óta, illetve már az azt megelőző időszakban is a biztonsági garanciák és Ukrajna és Oroszország viszonya vonatkozásában konzekvensek. Ugyanazt mondják évek óta – fogalmazott. A szakértő szerint Moszkva négy világosan megfogalmazott feltételhez köti a háború lezárását.
Mint mondta, az első és legfontosabb, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag, hanem vegyen fel semleges státuszt. A második, hogy a Krím félszigethez hasonlóan az Oroszország által elfoglalt keleti régiók is maradjanak orosz fennhatóság alatt, mivel elfoglalták azokat és egy kvázi népszavazással és az orosz Duma döntésével, hogy úgy mondjam, legalizálták is ezt a lépést, ezek a területek már orosz részről sajátjuknak tekinthetők – magyarázta.
Hozzátette, a harmadik követelés Ukrajna demilitarizációja: Moszkva azt szeretné, ha a jelenleg több mint 800 ezer fős ukrán haderő létszámát jelentősen csökkentenék, és kevesebb fegyverhez juthatna a jövőben. A negyedik pont, a „nácitlanítás”, azokra a paramilitáris szervezetekre vonatkozik, amelyeket az orosz fél szélsőségesként tart nyilván, így például az Azov-ezred tagjaira. Az oroszok ezek felszámolását, valamint az általuk elkövetett, feltételezett bűncselekmények büntetését követelik.
Horváth József arról is beszélt, hogy a nyugati sajtóban időről időre megjelennek olyan jóslatok, amelyek egy lehetséges orosz–brit háborút vetítenek előre. A szakértő ezt inkább politikai kommunikációnak tartja, nem valós fenyegetésnek.
Az orosz hadsereg most már lassan 3 és fél év alatt Ukrajnával sem volt képes dűlőre vinni ezt a háborút, akkor nem gondolom azt, hogy a következő évtized során bármelyik nyugat-európai országot, NATO-tagországot meg szeretné támadni – hangsúlyozta.
Ez már-már olyan, mint A tanú című filmben, ahol Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni. Most az a kérdés, hogy melyik nyugat-európai ország az, amelyiket előbb vagy utóbb, de biztos meg fognak támadni az oroszok – fűzte hozzá ironikusan.
A szakértő úgy látja, hogy az angolszász világon belül a britek szerepe most is a „rossz rendőr”: ők voltak azok, akik a háború kirobbanását követően dezinformációs kampányokat indítottak Putyin haláláról, puccsról, Oroszország széteséséről.
A brit titkosszolgálatok folyamatosan olyan dezinformációkat terjesztettek, amelyek szerint Putyin elnök meghalt vagy halálos beteg, illetve hogy puccsal meg fogják buktatni, és az orosz állam szét fog esni – sorolta. Szerinte a brit vezetés ma is „héjaként” viselkedik, és fő céljuk, hogy a nemzetközi színtéren Oroszországot meggyengítsék. Reagált arra is, hogy a legfrissebb hírek szerint Donald Trump újabb, jelentős mennyiségű légvédelmi rendszert küldene Ukrajnának.
Trump elnök részéről most egyfajta irányváltást látunk. Eddig az amerikai diplomácia fő célja az volt, hogy mielőbb tűzszünetet érjenek el, és elinduljanak a béketárgyalások. Ez azonban nem jött össze, így most jelentős mennyiségű fegyvert, jórészt légvédelmi rakétákat és elhárító rendszereket küldenek Ukrajnába.
Szerinte ezzel Washington próbálja nyomás alatt tartani Moszkvát: Ez most egyfajta amerikai üzenet: ha nem tárgyaltok, akkor folytatjuk a felfegyverzést” – fogalmazott.
Összességében Horváth József úgy értékeli: a nyugati sajtó Oroszország felé fordulása nem a Kreml elfogadását jelenti, hanem annak felismerését, hogy a háború elhúzódása miatt már nem lehet egyoldalúan szemlélni a konfliktust. A geopolitikai tér újraformálódik – a világ pedig kénytelen szembenézni a realitásokkal.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/07/sky-news-putyin-szovivo