Zelenszkij ismét nagy erőkkel követel az amerikaiaktól fegyvereket. Köztük van a Tomahawk rakéta is, viszont ebből számtalan változat létezik. Erős a gyanú, hogy Trump – ha adná is őket –, a régi, leselejtezett, raktárakban porosodó készletektől szabadulna meg, amelyek viszont nem sokat érnek harcászati szempontból.
Ismét felbukkant – ezúttal Ukrajna kapcsán – a Kelet-Közép-Európát kísértő Tomahawk-legenda. A nyugati világban a legelsők között rendszeresítették a haderőkben a Tomahawk cirkálórakétát, hivatalos nevén a BGM–109-es önállóan manőverező robotrepülőgépet. A Tomahawk tehát nem rakéta, mert levegőszívó sugárhajtómű hajtja és olyan sebességgel repül, mint egy utasszállító repülőgép.
Manőverezőképessége nem éri el egy F–16-osét. Azaz egy modern elfogó vadászgép (egy repült óra kevesebb mint 30 ezer dollár) semlegesíteni tudja, éppúgy, mint a második világháborúban az angol vadászgépek lelőtték a német V–1-esek egy részét. Zelenszkij is bevette a Tomahawk-legendát
Zelenszkij ukrán elnök is áldozatul esett a mítoszteremtésnek, ami a Tomahawkokat övezi. A már az ukrán hadsereg fegyvertárában lévő francia–angol SCALP Storm Shadow cirkálórakéta csaknem egy generációval fiatalabb, akárcsak a jobbnak tartott német–svéd változata a KEPT 350 Taurus, amit az új német kancellár sem siet Kijev rendelkezésére bocsátani. Zelenszkij viszont mindenáron Tomahawkokat is akar.
Éppolyan kitartóan rágja emiatt az amerikaiak fülét, mint a németekét a Taurusok okán. Szó se róla, a Tomahawkok már bizonyítottak. Már az első Öböl-háborúban (1991) több százat vetettek be belőlük. Később, a második Öböl-háborúban a bevetések során problémát okozott a TERCOM, a Tomahawkokba beépített talajegyenetlenség-követő rendszer megbízhatatlansága a sivatagi környezetben. Megoldást csak a műholdvezérlés (GPS) hozott. Tomahawkokat vetettek be Irakon kívül Afganisztánban, Szomáliában, Líbiában és Szíriában is.
Nagyon jó és pontos rendszerekként ismerik őket. Tíz felbocsátott Tomahawkból legalább öt a cél tízméteres körzetében csapódik be (CEP equals 10 meters – Circular Error Probable), írja a CSIS amerikai katonai-stratégiai agytröszt. A Nyugat egyes médiumai szerint (a Sun brit napilap katonai szerkesztője, Jerome Starkey) július 4-én, amikor Trump és Zelenszkij beszélt egymással, az amerikai elnök állítólag megkérdezte az ukrán vezetőt: „el tudnátok érni Moszkvát és Szentpétervárat?”
Zelenszkij magabiztosan válaszolt: „természetesen, ha kapunk megfelelő fegyvereket”. Zelenszkij a Sun szerkesztője szerint a Tomahawk cirkálórakétákra célzott. Az esetről egyébként a Financial Times is beszámolt.
Legalább féltucatnyi változatuk ismert, és nem tudjuk, hogy az amerikaiak, Trump elnök melyiket ígérték meg az ukránoknak.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F–16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei (elsősorban Dánia és Hollandia, amelyek az egy generációval modernebb F–35-ösökre váltottak) támogatásként Ukrajnának, s ezek egy generációval korábbiak, mint a velük szemben felemelt oroszországi gépek zöme.
Van a Tomahawk-ügyletnek egy kevéssé tárgyalt, de annál fontosabb része: a piszkos anyagiak. Donald Trump elnök bejelentette, hogy a megígért – elsősorban amerikai gyártmányú – Ukrajnának szállított fegyverzetért kíméletlenül behajtja a pénzt az EU-tag európai NATO-országokon. Ez újdonság, hiszen korábban az Ukrajna számára adott katonai segélyek nagyrészt ingyenesen áramlottak Kijevbe.
Ilyen ügyleteknél a részletek, beleértve a felszámolt árakat is, katonai titkoknak számítanak. Így az USA kétszeresen is jól járhat, és Trump ismét villoghat a MAGA (Make America Great Again – Ismét Tegyük Amerikát Naggyá), és az America First (Amerika az Első) elvek érvényesítésével. Egyfelől megszabadulhat a Tomahawkok az amerikai fegyveres erőkből, elsősorban a haditengerészetből kivont régi példányaitól, amelyeket – pluszköltséggel – évekig köteles a katonai raktáraiban őrizni és még pénzt is kap értük – írta meg a Világgazdaság.
Egy új export-változatú Tomahawk ára 5-6 millió dollárnál kezdődik. Moszkva nem nézi jó szemmel a Tomahawkok ukrán kézbe kerülését, Moszkva kezdettől fogva ódzkodott a Tomahawkok ukrán kézbe kerülésétől.
Az okok:
-a BGM–109-esek egyes változatai nukleáris fegyverhordozók.
-Itt a BGM-109G Gryphonról van szó, amely akár egy három hiroshimai bomba erejével felérő robbanószerkezetet képes célba juttatni – jóval Moszkván túl, elérve akár az Urál hegység túloldali részén lévő nagy hadiipari gyártóközpontokat.
-Az oroszok radarrendszerein feltűnő Tomahawk robotrepülőgépekről nem deríthető fel, honnan indították őket.
-Egy amerikai hadihajóról, ami felszerelhette az adott Tomahawkot nukleáris robbanófejjel, vagy egy ukrajnai támaszpontról?
-Mi történik, ha az ukrajnai indítású, nem nukleáris töltetű Tomahawkokat a moszkvai lég- és rakétavédelem németországi, vagy nagy-britanniai támaszpontokról indított nukleáris robbanófejes támadófegyverekként azonosítja és eszerint mér „válasz” atomcsapást az illető németországi, vagy nagy-britanniai objektumokra, vagy magára az Egyesült Államokra?
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250719-zelenszkij-ujabb-kovetelesei