Csupán politikai tőkekovácsolásra elég az a nemrégiben készített közvélemény-kutatás, amely kétségbe vonja Paks II. szükségességét. A lapunknak nyilatkozó szakértő emlékeztetett, magát a beruházás engedélyezését még 2009-ben hagyták jóvá, a választók az ezt követő népszavazásokon tisztában voltak a bővítéssel.
A Paks II projektet 2014 óta folyamatosan támadják az ellenzéki politikusok és egyes külföldről támogatott hazai szervezetek. Ennek csupán egyik példája az a nemrégiben készített közvélemény-kutatás, amelyik szerint teljesen szükségtelen a paksi bővítés.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk kérdésére elmondta, a két új paksi atomerőművi blokk építésének előkészítéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulást kérő határozati javaslatot 2009 márciusában az akkori illetékes szocialista miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek. A projektet azóta különféle népszavazási kísérletekkel próbálták ellehetetleníteni.
Ehhez a választók, a szavazók annak tudatában voksoltak a Fideszre, hogy a kormány orosz, VVER–1200 típusú technológiával kíván új atomerőművet építeni – sorolta a politikai tényeket a szakértő, amelyek után a szakmaiakat ismertette.
A „közvélemény-kutatás” kérdéseit látva elgondolkodtató, hogy vajon miként szavaznának az emberek, ha az ellátásbiztonság megszűnéséről, az importfüggőség növekedéséről, drámai áramárakról vagy áramhiányról tennénk fel kérdéseket. Azaz megfordítanánk őket, többek között rákérdezve arra, hogy a válaszadó egyetért-e a villamosenergia-importarány növekedésével vagy akár azzal, hogy az ő áramfogyasztását korlátozzák akkor, ha a nap- és szélerőművek éppen nem vagy csak minimális energiát termelnek.
További kérdés lehetne a szakértő szerint, hogy hajlandó lenne-e többet fizetni a megkérdezett az áramhasználatért, ha azt atomenergia helyett kizárólag megújuló energiaforrásokkal kívánnák pótolni.
Így fogalmazva a kérdéseket Hárfás Zsolt szerint aligha kérdés, hogy bárki is Paks II ellen szavazna e következmények ismeretében. Kiemelte továbbá azt is, Magyarországon már hosszú évek, évtizedek óta tartósan, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas az atomenergia támogatottsága, köszönhetően annak, hogy a magyar emberek többsége egyetért abban, hogy az atomenergia alkalmazása biztonságos, a régió, mind pedig az ország számára előnyökkel jár.
Paks térségében az elfogadottság több mint kilencvenszázalékos. Ráadásul az utóbbi időszakban több más közvélemény-kutatás szerint is növekszik az atomenergia és a Paks II projekt támogatottsága is. Ezt a trendet egyértelműen alátámasztja a Társadalomkutató Kft. által 2023-ban elvégzett kutatás is. E szerint az atomenergia támogatottsága hetven százalék feletti. Ráadásul a megkérdezettek több mint hatvan százaléka támogatja azt, hogy új blokkok épüljenek Pakson.
Korábbi cikkeink alapján olyan éles trendforduló nem látszik, amelynek nyomán hirtelen megnőtt volna a beruházás elutasítottsága, sőt, ahogyan a szakértő felidézte, az Európai Unióban is egyre több ország kötelezi el magát az atomerőművek irányában, ami új blokkok építésében, illetve üzemidő-hosszabbításokban ölt testet.
A hazai minél nagyobb arányú energiaszuverenitással kapcsolatban pedig beszédes az is, hogy egyes időszakokban több villamos energiát kell importálni, mint amennyi Paks II teljes kapacitása, valamint az is, hogy immár világos a kormányzati szándék „Paks 3”-ra is, amely kis méretű moduláris reaktorokból (SMR) áll majd. A kis méretű reaktorok teljesítménye szabályozható, ráadásul tökéletesen alkalmasak helyi, térségbeli áramigények kielégítésére is.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/08/felesleges-a-paksi-bovitest-megkerdojelezni