Új feszültségforrás van kialakulóban, amely szoros kapcsolatban lehet az ukrajnai háborúval: Moldova és a gagauzi kisebbség feszültsége. Ha Putyin megváltoztatja a dél-ukrajnai ütközőzóna kialakításának a tervét az odesszai térségben, és kiterjeszti a konfliktust egészen a moldovai határig, azzal teljesen új dimenzióba helyezheti az orosz–ukrán háborút.
A Kreml az egyik legmegbízhatóbbnak tekintett médiumon, az üzleti körök lapján, a Vedomosztyin keresztül kiszivárogtatta, hogy átalakul az elnöki apparátus. Két területre összpontosítanak az eddigiek mellett: a „közelkülföldre”, amin a volt szovjet tagállamokat értik, illetve a „globális Délre”, vagyis a Nyugattal szemben felépített keleti-ázsiai, kínai–oroszországi befolyás alatt álló BRICS-országokra. Az új doktrína nagyban befolyásolja az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteleit is.
Jurij Usakov, Oroszország egykori washingtoni nagykövete marad a külügyek, a Washington–Moszkva-kapcsolatrendszer felügyelője az elnöki apparátusban. A csaknem egy generációval fiatalabb, 63 éves Szergej Kirijenkó, az elnöki iroda helyettes vezetője pedig a Vedomosztyi hat különféle forrása szerint akár feljebb is bukhat. Ő vezényli le az elnöki iroda (Apparat Prezigyenta – AP) szerepbővülésével kapcsolatos tennivalókat.
Az energiahordozók nemzetközi kereskedelmével és Moszkva lenyomásával kapcsolatos nyugati, amerikai szankciós politikával összefüggésben nő az alternatív megoldások iránti moszkvai figyelem. Itt elsősorban a Dél-Kaukázus körüli eseményekről, mindenekelőtt Azerbajdzsán fordulásáról van szó. Az orosz sajtóban – egyelőre még nem a fősodorban – megjelentek az azeri elnököt, Ilham Alijevet személyében bíráló írások.
Európa és a Távol-Kelet (Japán, Dél-Korea, Délkelet-Ázsia egyes államai) új beszerzési forrásokra szorulnak. Ezek a Donald Trump-féle koncepcióban az Egyesült Államokra mint roppantul megerősödött fosszilis és egyéb forrású energiaszállítóra (LNG, kőolaj, atomenergia-tartozékok) összpontosulnak. Ám a potenciális versenytársak – Európa esetében a Dél-Kaukázus, Törökország mint tranzitállamok, Közép-Ázsia, Azerbajdzsán mint energiahordozó-szállítók – is mozgolódnak.
Még egy új feszültségforrás látszik kialakulóban, amely szoros kapcsolatban lehet az ukrajnai háborúval: Moldova és a gagauz kisebbség feszültsége. Ami azért is aggasztó lehet a kijevi vezetés számára, mert a térség egyik legbefolyásosabb, legerősebb állama. Törökország szoros kapcsolatot tart Gagauziával, amely igen jelentős mértékű autonómiát vívott ki magának Moldovával, Chisinauval szemben.
A moldovai hatóságok letartóztatták és hét év börtönre ítélték Gagauzia vezetőjét, Jevgenyija Gucult. Oroszország fel van háborodva, hiszen a gagauzok többsége nyelvileg, etnikailag Törökországhoz tartozik, vallásilag viszont pravoszlávok, azaz Moszkvához húznak.
Újabb front alakulhat ki a NATO-tag, katonailag erős Románia délkeleti határán, ha Oroszország – némileg megváltoztatva a dél-ukrajnai ütközőzóna kialakításának a tervét az odesszai térségben, kiterjeszti a konfliktust egészen a moldovai határig.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20250807-uj-haboru-torhet-ki-europaban