Súlyos veszteség fenyegeti Zelenszkijt, a hatalma forog kockán. Trump és Putyin közelgő tárgyalása akár Ukrajna jelentős területeinek orosz kézre kerülését is eredményezheti, ami súlyos politikai veszteség lenne Volodimir Zelenszkij számára.
A nyugati elemzések szerint egy ilyen megállapodás aláásná az ukrán elnök hatalmát, miközben Kijev továbbra is elutasítja a területi engedményeket és folytatná a vérontást. Zelenszkij a háborús helyzetre hivatkozva maradt hivatalában mandátuma lejárta után is, és a konfliktus fenntartását politikai pozíciója megerősítésére használja.
Amint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök. Washington és Moszkva a háború lezárását célzó egyezségen dolgozik, amely magában foglalná az orosz kézen lévő ukrán területek esetleges elismerését is, ez azonban Zelenszkij hatalmát jelentősen aláásná.
Az ukránok és háborúpárti európai szövetségeseik legrosszabb forgatókönyve az lenne, ha Trump és Putyin egy „területcseréről” szóló megállapodással távozna a tárgyalásról – ez Ukrajna jelentős területeinek átadását jelentené Oroszországnak.
Alexander Gabuev, a Carnegie Russia Eurasia Center szakértője szerint ez Ukrajnát „védhetetlen, befektetésre alkalmatlan és az összeomlás felé vezető útra” kényszerítené. Ha Kijev nemet mond, Moszkva abban bízik, hogy Washington megvonja a támogatást.
A Financial Times szerint Ukrajnának sem kell minden célját maradéktalanul elérnie: ha megőrzi függetlenségét és demokratikus berendezkedését, néhány fájdalmas, de facto területi engedmény elfogadható lehet.
A szuverenitás azonban kulcskérdés: Oroszország jelentős katonai és külpolitikai korlátozásokat akar, beleértve a NATO- és esetleg EU-tagság tilalmát is. Bár az önvédelem korlátozása elfogadhatatlan, a NATO-tagság lekerülhet a napirendről, hiszen jelenleg úgysem reális opció – számolt be a Financial Times.
Az Army War College elemzése szerint mivel a háború lezárása kompromisszumokat igényelne, és ez jelentős területi engedményeket jelentene, egy ilyen megállapodás aláásná Zelenszkij hatalmát, aki arra készülhet, hogy egy ultimátumszerű megállapodás elé állítják, amelynek feltétele Ukrajna területi veszteségeinek elfogadása.
Azonban Zelenszkij korábban határozottan kijelentette, az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak. Zelenszkij a Putyin–Trump-találkozó kapcsán azt is hangsúlyozta, „minden olyan megoldás, amely Kijev bevonása nélkül születik, ellentétes a hosszú távú, tartós békével”.
Az ukrán elnök számára a béke nem jelent prioritást, többször is nyilvánvalóvá vált, hogy Zelenszkij inkább a háború folytatásában érdekelt.
Lapunk korábban arról is beszámolt, Zelenszkij háborús különleges jogköreit arra használja, hogy eltávolítsa politikai ellenfeleit – száműzéssel, letartóztatással vagy megfigyeléssel. Bezáratta a független médiumokat, „orosz kapcsolatok” ürügyén vállalkozásokat kobzott el, és mára az ukrán korrupcióellenes intézményrendszert is meggyengítette. A kormány a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és más szervek megszüntetését néhány nap alatt keresztülvitte a parlamenten.
Zelenszkij számára tehát a háború fenntartása lehetőséget biztosít politikai ellenfelei visszaszorítására és a hatalma megszilárdítására. Zelenszkij mandátuma 2024 májusában lejárt, ám a háborús helyzetre hivatkozva hivatalában maradt.
Ez idő alatt sem nemzeti egységkormányt nem hozott létre, sem új választást nem kezdeményezett. Ez a döntés egyre nagyobb kritikákat vált ki Ukrajnában és külföldön egyaránt.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/08/zelenszkij-hatalma-forog-kockan-trump-putyin-talalkozo