Magyarország döntő jelentőségű jogi csatába kezd Brüsszellel: a kormány szerint az Európai Tanács jogsértéssel játszotta ki a magyar vétót, amikor közel 5000 milliárd forintnyi orosz vagyonból származó hozamot fordított Ukrajna katonai támogatására. A luxembourgi törvényszék előtt induló per akár precedenst is teremthet az uniós döntéshozatalban a jövőben.
Hivatalosan is bírósági útra terelte Magyarország azt a vitát, amely már tavaly is komoly feszültséget okozott Budapest és Brüsszel között: Magyarország kormánya a luxembourgi törvényszéknél (alsóbb fokú uniós bíróság) indít pert, hogy megtámadja az Európai Tanács és az európai békekeret (EPF) döntését az Ukrajnának juttatott pénzek ügyében.
A magyar álláspont szerint az uniós döntéshozók a magyar hozzájárulás jogellenes kihagyásával irányították át az Európai Unióban zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna katonai támogatására.
A tét hatalmas, mivel az uniós tagállamokban mintegy 80 ezer milliárd forintnyi (200 milliárd euró) orosz állami vagyon van befagyasztva, ennek döntő része a belga Euroclear pénzügyi központnál.
A vagyon továbbra is Oroszország tulajdonát képezi, de az unió befagyasztotta azt, és a vagyonkezelésből évente 3–5 milliárd eurónyi kamat és befektetési hozam képződik.
A Patrióták Európáért keresetet nyújtott be az EP szakbizottsági elnökségeiből való kizárások ellen
Az EP 219. cikke szerint a szakbizottságokban, a küldöttségekben, a döntéshozó testületekben, valamint az egyes szakbizottságokban tükröződnie kell az Európai Parlament sokszínűségének.
Az Európai Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata úgy rendelkezett, hogy e nyereség 99,7 százalékát az EPF alapjába kell irányítani, amelyet végül nagyrészt Kijev által használt fegyverekre és hadianyagra fordítanak.
Az alap eddig összesen nagyjából 4400 milliárd forintnyi összeggel (11 milliárd euró) támogatta Kijevet.
A magyar kormány már a tavalyi döntés megszületésekor jelezte, hogy azt jogellenesnek tekinti. A tanács tavaly az egyhangú döntést igénylő szavazásból gyakorlatilag kizárta Magyarországot, azzal az indokkal, hogy nem számít hozzájáruló államnak, így a magyar vétó nem érvényesülhetett.
„Ez egyértelmű vörös vonal” – mondta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy Brüsszel jogsértéssel játssza ki a tagállami szuverenitást.
A kormány most beadott keresete arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a 2025 februárjában hozott végrehajtási döntést és az azt rögzítő jegyzőkönyvet. Az érvelés szerint sérült az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal elve.
Brüsszelben úgy érvelnek, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamata nem új költségvetési kötelezettség, hanem egy meglévő szabály végrehajtása, ebben az esetben pedig nincs szükség egyhangú jóváhagyásra. Az utalások jelenleg is folytatódnak Ukrajna irányába.
A most induló jogi csata akár évekig is eltarthat, a folyamat több lépcsőből áll: írásbeli szakasz, főtanácsnoki indítvány, tárgyalás, ítélet, majd akár fellebbezés az Európai Bíróságon. Ez idő alatt a kifizetések továbbra is zajlanak, bár Magyarország kérhet ideiglenes felfüggesztést.
A vita túlmutat a konkrét összegeken, mert precedens értékű ítélet születhet. Ha Magyarország nyer, a jövőben nem lehet hasonló módon kikerülni a tagállami vétókat. Ha azonban a bíróság elutasítja a keresetet, Brüsszel kezében marad az eszköz, amellyel a nemzetállamokat megkerülve dönthet a legfontosabb kérdésekben.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2025/08/27/5000-milliardot-adtak-jogellenesen-ukrajnanak-magyarorszag-beperelte-az-europai-tanacsot