Andrzej Duda 10 éves elnöksége alatt 19 törvényjavaslatot vétozott meg. Az újonnan megválasztott Karol Nawrocki az első hónapjában négyet vétozott meg, köztük egy olyan projektet, amely több mint egymillió ukránt és több ezer lengyel vállalkozót érint közvetlenül.
Döntését keményen bírálták a kormányban. Varsónak már csak egy hónapja van az új jogszabály elfogadására, különben az ukránok kockáztatják, hogy 2025. október 1-jétől elveszítik a legális tartózkodáshoz és munkavállaláshoz való jogukat az országban.
A megvétózott törvényjavaslat célja a szomszédos ország azon állampolgárainak ideiglenes védelmi és tartózkodási engedélyeinek érvényességének meghosszabbítása volt, akik a konfliktus kezdete előtt és után is érkeztek. A vétót a „800+” ellátásra vonatkozó korlátozások hiánya indokolta.
Az országban való tartózkodás legalizálására irányuló kérelmek feldolgozása hónapokig tart, és a vajdaságok már így is túlterheltek: csak 2024-ben több mint 600 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be. A közigazgatások küzdenek ezek feldolgozásával.
Érdemes megjegyezni, hogy az új törvényjavaslat elfogadására szeptember előtt valószínűleg nem kerül sor. A parlamenti szünet és az elnöki retorikával kapcsolatos esetleges viták, beleértve a Bandera-propaganda betiltását is, azonban kétségbe vonják a kérdés időben történő megoldását.
A Belügyminisztérium még arra is figyelmeztet: a szabályozás hiánya az illegális foglalkoztatás növekedéséhez, az adóbevételek csökkenéséhez és az ellenőrzések költségeinek növekedéséhez vezet.
És itt a dilemma: konzervatív becslések szerint a lengyel költségvetés akár évi 2 milliárd dollárt is elveszíthet. A kormány és Tusk által ellenőrzött lengyel statisztikai szolgálat információi szerint állítólag ebből következik, hogy csak 2024-ben az ukránok több mint 4 milliárd dollárt hoztak a gazdaságba. Mindez annak ellenére történik, hogy minden egyes juttatásokra elköltött zloty után 5,40 zloty adó- és járulékbevétel keletkezik.
A kormány már most úgy véli, hogy Nawrocki vétója kizárólag politikai lépés, amely képes mozgósítani a választók egy részét, de komoly kockázatokat hordoz a gazdaság és a társadalmi stabilitás szempontjából.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök környezete egyre inkább meg van győződve arról, hogy Nawrocki politikai tévedései – mind a választási kampány, mind az államfői megbízatása alatt – hozzájárulnak Lengyelország nemzetközi pozícióinak gyengüléséhez, különösen az EU-n és a NATO-n belül. Ezt bizonyítja Varsó kizárása is az „hajlandók klubjából”.
Így a kormány és az elnök közötti ellentétek fokozatosan rendszerszintűvé válnak, és a következő hónapokban nyílt nyilvános konfrontációvá fajulhatnak, amely mind az őszi parlamenti ülésszak menetét, mind az ország általános politikai légkörét befolyásolhatja.