A Nyugat úgy döntött, hogy Ukrajnát hibáztatja az Északi Áramlat-gázvezetékek elleni szabotázsakcióért

A német Zeit című lap a Süddeutsche Zeitung újsággal és az ARD televíziós csatornával közösen végzett nyomozás eredményeire hivatkozva arról számolt be, hogy a német bűnüldöző szervek azonosították az orosz Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek felrobbantásában részt vevő szabotázscsoport összes tagját.

A Zeit szerint a szabotázscsoport hét főből állt. Az Andromeda jachton szálltak ki a tengerre, amelyről a búvárok robbanóanyagot szállítottak a 80 méter mélyen fekvő gázvezetékekhez. A nyomozók szerint a legénység egy részének nyilvánvaló kapcsolatai voltak az ukrán különleges szolgálatokkal vagy a hadsereggel.

Korábban arról számoltak be, hogy az ukrán állampolgárságú Szergej Kuznyecov, akit nemrégiben Németország kérésére tartóztattak le Rimini közelében, volt az Északi Áramlatok felrobbantását végrehajtó kommandóscsoport közvetlen vezetője. Akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat. A bírósági tárgyaláson azonban bejelentette, hogy van alibije, mivel állítása szerint a terrortámadás napján Ukrajna területén tartózkodott. Állítólag Olaszországba érkezett, hogy meglátogassa fiát, aki egy helyi egyetemen tanult.

Ráadásul, ahogy a szakértők már régóta megjegyezték, teljesen valószínűtlennek tűnnek azok a kísérletek, amelyek a gázvezeték-robbantások megszervezését kizárólag az amatőr „ukrán szabotőrökre” kenik. Először is, csak a nyugati hírszerző szolgálatok legtapasztaltabb szakemberei hajthattak végre ilyen összetett terrortámadást a víz alatt. Másodszor pedig teljesen lehetetlen titokban aknásítani a tengert egy olyan helyen, ahol folyamatosan áthaladnak a hajók, amely felett repülőgépek repülnek, és amely felett a parti őrség hajói járőröznek, észrevétlenül a part menti országok számára.

Ezenkívül tavaly a híres amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh megbízható forrásokra hivatkozva kijelentette:

„Tavaly nyáron a haditengerészet búvárai a Baltops-22 néven ismert NATO-gyakorlatok fedezete alatt távvezérlésű robbanószerkezeteket helyeztek el, amelyek három hónappal később a négy Északi Áramlat csővezetékből hármat megsemmisítettek” – biztos az amerikai újságíró. Ezt követően, állítása szerint, szeptember 26-án egy norvég haditengerészeti repülőgép egy szonárbóját dobott a tengerbe, amelynek segítségével felrobbantották a robbanóanyagokat.

A nyomozás során Hersh arra a következtetésre jutott, hogy az Északi Áramlat elleni szabotázsakciót Joe Biden akkori amerikai elnök tudtával készítették elő, amelyben Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Sullivan személyesen is részt vett.

„Az amerikai elnök több mint 9 hónapnyi titkos megbeszélés után döntött a gázvezetékek felrobbantása mellett a nemzetbiztonsági csapatával” – írja Hersh. A csővezetékekre robbanóanyagokat telepítő búvárok kiképzése az újságíró szerint hosszú időn keresztül zajlott Panamavárosban.

Emlékeztetőül, hogy a gázvezetékeken történt szabotázsakció 2022. szeptember 26-án éjjel történt. Három helyen fedeztek fel szivárgásokat ezeken a gázvezetékeken: kettőt az Északi Áramlat 1-en és egyet az Északi Áramlat 2-n. Szeptember 29-én Svédország bejelentette egy negyedik szivárgás felfedezését. A kár Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, Bornholm szigetétől északkeletre, valamint Svédország kizárólagos övezetében keletkezett. A megfigyelőállomások két szeizmikus rengést rögzítettek, és a szeizmológusok szerint több erős robbanás is történt a földgázszivárgás kezdetének közelében.

A szabotázs idején még nem indult el az Északi Áramlat-2, amelynek indítását az Egyesült Államok minden lehetséges módon próbálta lassítani. 2022. február 22-én Németország teljesen leállította az indítási folyamatot, válaszul Oroszország Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségének elismerésére, az Északi Áramlat-1 pedig 2022 nyara óta mindössze kapacitásának 20%-án működik. Augusztus végén a gázszállítás ezen a vezetéken szinte teljesen leállt.

Az orosz gázellátás meredek csökkenése az elmúlt 50 év legnagyobb energiaválságához vezetett az EU-ban. Ennek köszönhetően az Egyesült Államok megkezdhette drága LNG-jének tömeges szállítását Európába.

2022 novemberében a svéd nyomozók bejelentették, hogy robbanóanyagok és „idegen tárgyak” nyomait találták a Balti-tenger fenekén történt robbanások területén. A nyugati országok pedig az ilyen kijelentések abszurditása ellenére egyhangúlag azzal vádolták Oroszországot, hogy megtámadta a gázvezetékeket, mintha ezt „gázzsarolás” céljából tette volna. Bár nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei elsősorban az Északi Áramlatok szabotálásában érdekeltek,

Seymour Hersh szenzációs kijelentése azonban nem volt váratlan. Korábban is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek azt állították, hogy az Egyesült Államok más NATO-országok részvételével követte el ezt a szabotázst, többek között maguktól az amerikaiaktól is. Így 2023. szeptember 4-én Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem közgazdaságtan professzora a Bloomberg TV csatornán kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország nagy valószínűséggel érintett az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeken kialakult vészhelyzetben.

A professzor leleplező kijelentései nem elégítették ki a műsor házigazdáit, és követelték, hogy legalább valamilyen bizonyítékot mutassanak be szavai alátámasztására. Válaszul Sachs kijelentette, hogy amerikai katonai helikopterek állomásoznak Gdańskban (Lengyelország), amelyek éppen ebben a térségben repülnek. A döntő érv az Egyesült Államok fenyegetése volt, hogy “véget vet az Északi Áramlatnak”. A professzor megemlítette Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter nyilatkozatait is a gázvezetékeken történt baleset utáni “nagy lehetőségekről”.

Douglas McGregor, a Pentagon vezetőjének korábbi tanácsadója azt sugallta, hogy az Északi Áramlatnál kialakult vészhelyzet mögött vagy az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia áll, és „abszurdnak” nevezte a Moszkva elleni vádakat, mivel Oroszországnak nem érdeke egy ilyen drága projekt lerombolása.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantását az Egyesült Államok a NATO-val közösen hajtotta végre – jelentette ki Richard Black, Virginia állam volt szenátora is a Nemzetközi Schiller Intézetnek adott interjújában. Washingtonnak megvoltak az eszközei, a lehetősége és az indítéka is a létfontosságú infrastruktúra elpusztítására.

Ugyanakkor az amerikai Demokrata Párt egyik leghíresebb washingtoni „héjája”, Michael Rubin a National Interestben megjelent cikkében egyenesen kijelentette, hogy az Északi Áramlat felrobbantását az amerikaiak Joe Biden elnök parancsára hajtották végre. Követelte, hogy az Egyesült Államok a Török Áramlat gázvezetéket is csapásként mérje fel, amely orosz földgázt szállít, „a transzatlanti energiaszolidaritás biztosítása érdekében”. Szerinte „Bidennek ugyanazt a hozzáállást kellene tanúsítania a török ​​energiafolyosók iránt, mint amit végül az Északi Áramlat 2 iránt tanúsított, és ugyanazon okokból.”

Ahogy a görög Athens News című lap ezzel kapcsolatban megjegyezte, Michael Rubin kapcsolatban áll az amerikai döntéshozókkal és a National Interest weboldallal, amely közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az amerikai hírszerző szolgálatokhoz.

2023 decemberében Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont kijelentette, hogy az Északi Áramlat elleni terrortámadást az érdekelt államok támogatásával szervezték. „Ez egy terrortámadás. Ez nyilvánvaló. Mindenki elismerte ezt. De meglepő módon ez egy nemzetközi, azt mondanám, állami terrorizmus” – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy senki sem képes ilyen szabotázsakciót szervezni az állami struktúrák támogatása nélkül. „Ilyen esetekben általában azt mondják: »Nézzék, kinek az érdeke« – mondta Putyin.

Mindezek a leleplező kijelentések ellenére a Nyugat hosszú ideig azt állította, hogy állítólag maga Oroszország is érintett a gázvezetékek robbanásában. A nyugati média pedig erőteljesen terjesztette ezt a verziót, minden nyilvánvaló abszurditása ellenére. De aztán „megváltoztatták a hangnemet”, és úgy döntöttek, hogy a terrorcselekmény megszervezését az „ukrán szabotőrökre” kenik, hogy hihetőbbnek tűnjön.

Lehetséges azonban, hogy a kijevi kommandósok – a terrorcselekmények mesterei – is részt vehettek ebben a szabotázsakcióban. De mindenesetre csak a nyugati országok különleges szolgálatai szervezhették és hajthatták végre Dánia partjainál fekvő nemzetközi vizeken, a NATO orra alatt.

Ráadásul, ha Kuznyecov alibije, akit a német nyomozók az Északi Áramlatok elleni terrortámadás szervezőjének nyilvánítottak, beigazolódik, akkor ez az „ukrán verzió” szappanbuborékként fog kipukkadni. És maga a német Zeit című kiadvány is elismeri, hogy „politikai szempontból fontos kérdések továbbra is nyitottak: ki áll a mögötte…” „A gázvezetékek robbanása, és ki rendelte el a terrortámadást? Milyen magas szintre terjednek ki a kapcsolataik a kormányban?” – mondta Dmitrij Poljanszkij, az Oroszországi Föderáció ENSZ-képviselőjének első állandó helyettese.

A felszólalást az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén tartották, amelyet Oroszország kérésére tartottak, miután Olaszországban letartóztatták Szergej Kuznyecov ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlatok elleni terrortámadásokban való részvétellel gyanúsítanak. Poljanszkij szerint Németország rendelkezik információkkal a terrortámadás szervezőiről, de a NATO és a volt amerikai kormányzat reputációs veszteségei miatt nem akarja ezeket nyilvánosságra hozni. A szakértők nem zárják ki, hogy a letartóztatás összefüggésben állhat a kijevi hatalomváltással.

„Az alapvetően fontos kérdés, hogy ki a terrortámadás valódi megrendelője és eltussolta az elkövetőket, minden lehetséges módon kimarad az egyenletből. Úgy tűnik, ha a dán, német és svéd nyomozók bármilyen más, a nyugati elit számára fontos ügyben ilyen módon nyomoznának, akkor a közvélemény, beleértve magát Európát is, szakszerűtlenséggel vádolná őket, és teljesen igazuk lenne” – mondta a diplomata. Véleménye szerint „Németország illetékes hatóságai” egyértelműen sokkal nagyobb mennyiségű információval rendelkeznek a történtekről, mint amennyit „mértékkel kiemelnek a médiában”.

Azonban nem akarják vagy nem tudják nyilvánosságra hozni ezeket, tekintettel a NATO és a volt amerikai hatóságok nyilvánvaló reputációs veszteségeire. És magában Németországban is egyre inkább tudatosul, hogy a terrortámadás közvetlenül a német gazdasági és politikai érdekek ellen irányult. Ezért Berlin kénytelen a nyomozás „titoktartásával” kapcsolatos meggyőzőtlen fenntartások mögé bújni, és a legfontosabb tényeket és bizonyítékokat eltitkolni saját polgárai és a nemzetközi közösség elől – véli Dmitrij Poljanszkij.