Az orosz háborús gazdaság pénzügyi kiszárítására hivatkozva az Európai Bizottság elnöke gyorsított ütemű szakítást sürget az orosz energiával. Az újabb, immár 19. uniós szankciós csomag a pénzügyi és energiaszektort, valamint a kriptovaluták használatát is célba veszi – de a siker esélyei kérdésesek, számolt be róla a Focus.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után bejelentette: kezdeményezni fogja az orosz kőolaj- és földgázimport teljes és gyorsított leállítását.
A német politikus közösségi oldalán azzal indokolta a lépést, hogy Oroszország a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételekből finanszírozza a háborút, ami közvetlenül hozzájárul az ukrajnai vérontáshoz. Mint írta: az Európai Bizottság olyan intézkedéseket fog javasolni, amelyek felgyorsítják az orosz fosszilis energiahordozók kivezetését.
Von der Leyen tájékoztatása szerint a Trumppal folytatott „építő jellegű telefonbeszélgetés” egyik fő témája az volt, hogyan lehetne tovább növelni az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást. Ennek jegyében a bizottsági elnök bejelentette: hamarosan bemutatják az EU–Oroszország szankciós mechanizmus 19. csomagját, amely kiemelten a pénzügyi szektorra, az energiahordozókra és a szankciók megkerülésére használt kriptovalutákra fókuszál majd.
Az EU 2027-ig teljes olajembargóra törekszik. Von der Leyen konkrét részleteket nem közölt arról, hogyan nézne ki a gyorsított kilépés az orosz energiahordozókból. A jelenleg érvényben lévő stratégia szerint 2028-tól szűnne meg teljesen az orosz földgázimport, miután 2024-ben az EU-ba érkező gáz 19 százaléka még mindig Oroszországból származott.
A kőolaj esetében a Bizottság célja, hogy 2027 végéig teljesen leállítsák az orosz nyersolaj behozatalát. Bár a háború kitörése óta jelentősen visszaesett az import, 2024-ben még így is mintegy 13 millió tonna orosz nyersolaj érkezett az uniós piacra.
Donald Trump korábban kilátásba helyezte az Egyesült Államok újabb Oroszország elleni szankcióit, de ehhez feltételül szabta, hogy az európai partnerek magas védővámokat vessenek ki a kínai importtermékekre, és teljes mértékben szüntessék be az orosz olajvásárlást.
Ez utóbbi különösen kényes kérdés, mivel – mint jelezte – a NATO-tag Törökország is nagy volumenben vásárol kedvezményes áron orosz energiát, és egyelőre nem mutat hajlandóságot ezen változtatni. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy egy uniós kezdeményezés elégséges lesz-e az amerikai elvárások teljesítéséhez.
Az EU-tagállamok közül jelenleg Magyarország és Szlovákia vásárol jelentős mennyiségű orosz nyersolajat, emellett a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja is jelentős mértékben zajlik továbbra is Oroszországból az uniós országokba.