A NATO jelezte Moszkvának: a szövetség kész megvédeni a légterét, ugyanakkor nem keresi az eszkalációt. Oroszország és Putyin provokációi mögött azonban nem feltétlen támadó szándék, hanem politikai üzenet húzódik, értékelte lapunknak a történéseket Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak az orosz katonai gépek provokatív manőverei a NATO-tagállamok légtere környékén. A NATO főtitkára közölte, hogy a katonai szövetség készen áll határozottabb lépések megtételére Oroszországgal szemben, amennyiben erre szükség lenne.
A korábbi dróntámadás elszenvedője, Lengyelország is jelezte, lelövik a légtérbe berepülő repülőket. Donald Trump amerikai elnök is kijelentette egy kérdésre válaszolva, hogy le kellene-e lőni az orosz repülőgépeket, ha azok megsértik a NATO-országok légterét: „igen, azt gondolom”.
Ami az elmúlt időszakban történt, az már nem lehet véletlen egybeesés, úgy tűnik, Oroszország valóban teszteli a NATO türelmét és légvédelmét – mondta lapunknak Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. A szakértő szerint Moszkva elsősorban nem támadni szeretne, hanem inkább üzenni akar az Ukrajnát támogató országok koalíciójának.
Az alaszkai békecsúcson körvonalazódott egyezség után Oroszország azt jelezné, hogy elfogyott a türelme – tette hozzá. A szakértő rámutatott, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő szavai nem voltak meglepők. Donald Tusk arról beszélt, hogy lengyel légtérbe érkező orosz repülőgépeket le fognak lőni, de ebben semmi újdonság nem volt, hiszen a 19 korábban berepült drónból is négyet lelőttek, a maradék 15-ről pedig kiderült, hogy azok nem jelentettek komoly veszélyt – hangsúlyozta.
Koskovics Zoltán szerint a NATO jelenlegi kommunikációja egy tiszta, világos és alapvetően nem eszkalációt fokozó üzenet. A NATO olyan üzenetet próbál megfogalmazni, amiben semmi meglepő nincs és önmagában nem kellene, hogy hozzájáruljon a kialakult eszkaláció fokozásához – fogalmazott.
Trump üzenetei alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok elnöke kezdi elengedni azt a reményét, hogy hozzá tud járulni a béke megszületéséhez. Európának azt üzeni, hogy ha ti ebben a háborúban le tudjátok győzni Oroszországot, akkor tegyétek egyedül és támogassátok ti Ukrajnát.
Koskovics szerint ez tudatos stratégia. Trump retorikája bárhogyan is változzék Ukrajna kapcsán, az biztos, hogy tesz egy lépést hátra és próbálja kivezetni az Egyesült Államokat ebből a proxyháborúból.
Minden egyes eszkalációt, minden egyes kommunikációs fordulatot arra használ, hogy hol kicsit, hol nagyobbat, de távolodjon a háborútól. Most is ez történik, Európára hárította a pénzügyi és katonai felelősséget és leszögezte azt, hogy Washington Ukrajnának nem, csak a NATO-nak szállít fegyvert.
Ez szerinte egy világos üzenet az európai „hajlandók koalíciója” felé: Szedjék össze magukat és haladjanak az Alaszkában megfogalmazott békecélok felé, azonban ezek nem összeegyeztethetők a brüsszeli elit politikájával.
Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági helyzete sincs a legjobb állapotban, növekvő infláció és adóemelés sújtja a háborús gazdaságra átállított országot. Ez azt jelenti, hogy nekik is kezd sürgős lenni, hogy vége legyen a háborúnak. Ezért is léphetnek fel agresszívebben, hogy siettessék a nyugat-európai szövetségeseket – fogalmazott az elemző.
A NATO, az Egyesült Államok és Oroszország egymástól eltérő, de mindinkább konfrontatív üzenetei egyre inkább szűkítik a béketárgyalások esélyét. Ahogy Koskovics Zoltán is rámutatott: bár a katonai provokációk önmagukban nem jelentik az eszkaláció kikerülhetetlenségét, a feszült geopolitikai környezetben minden újabb lépés közelebb viheti Európát egy közvetlen konfrontációhoz.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/09/putyin-a-turelmet-teszteli