Az éjjeli orosz légitámadás Ukrajna ellen abban különbözött a korábbiaktól, hogy a 320 drón mellett 36 rakétát is bevetettek, ezek közül 28 ballisztikus volt – mondta el Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban.
„Nyilvánvaló, hogy ezeket a rakétákat kizárólag azok a rendszerek tudják lelőni, amelyek kifejezetten ellenük lettek kifejlesztve, vagyis a Patriot rendszerek” – mutatott rá a szóvivő. Megjegyezte, hogy Ukrajnában jelenleg „zónás objektumvédelmi rendszer” működik. Elmondása szerint a Patriot rendszerek körülbelül 25 kilométeres körzetben képesek ballisztikus célpontokat megsemmisíteni.
„Egy város és az ott található létesítmények hatékony védelméhez több ütegre van szükség, hogy a különböző irányokból érkező találatoktól védettek legyenek, mivel a Patriotok technikailag úgy vannak kialakítva, hogy bizonyos szögben figyelik a légteret” – tette hozzá.
Szavai szerint sok orosz drón nem éri el a célját az elektronikus hadviselésnek köszönhetően. „Az ellenség viszont korszerűsíti a drónjait, ellenállóbbá teszi őket az elektronikus hadviselési rendszerekkel szemben, ezért több eszközre van szükség a korszerűsített változatok hatástalanításához” – emelte ki.
Ihnat kifejtette, hogy a több mint 200 Sahíd kamikaze drón mellett Oroszország Gerbera típusú drónokat is bevetett, amelyek különösen veszélyesek: „akár kétméteresek is lehetnek, és öt kilogramm vagy annál is több robbanóanyagot hordoznak”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon azt írta, hogy az éjjeli orosz támadás az ország középső részében fekvő Vinnicja és Poltava megyéket, valamint az északkeleti szumi régió infrastruktúráját érte.
„Az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében Nyizsin városát érte találat, megrongálódott a posta épülete, egy ember megsebesült” – emelte ki. Harkiv megyében az oroszok a létfontosságú infrastruktúrát és az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat egyik egységét támadták.
Az ukrán elnök Olha Resetilovát nevezte ki katonai ombudsmannak. Az ukrán elnöki iroda közlése szerint egy másik rendelettel az államfő felmentette őt a katonák és családtagjaik jogainak védelméért felelős elnöki megbízotti tisztségéből. Az ukrán parlament szeptember közepén döntött a katonai ombudsmani intézmény létrehozásáról, így Resetilova az első, aki ezt a posztot betölti.
A katonai ombudsman hivatala az ukrán államfő mellett működő állandó segédszerv lesz, amely biztosítja a civil ellenőrzést a fegyveres erőkhöz tartozók jogainak betartása felett, beleértve az aktív katonákat, a területi közösségek önkéntes alakulatait, a kiképzésen részt vevő tartalékosokat, a megszállt területeken működő ellenállási mozgalom tagjait, valamint a harci műveletekben részt vevő rendvédelmi szervekhez tartozókat is – fejtette ki az elnöki iroda.