Egy volt ukrán zászlóaljparancsnok nyilvánosan megvádolta egyes rohamalakulatok parancsnokait bűnös inkompetenciával, indokolatlan veszteségekkel és hazugságokkal. A tiszt szerint a rossz döntések és a valós helyzetet elfedő jelentések – melyek felesleges emberveszteségekhez vezetnek, és hosszú távon az ország védelmi képességét is gyengítik – akár tudatosan történnek, akár nem, az ukrán nemzet kiirtására irányuló kísérletként is értelmezhetők.
Olekszandr Sirsin, az 47. különálló gépesített dandár volt zászlóaljparancsnoka részletes bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben nyíltan bírálta az ukrán hadsereg egyes rohamalakulatainak működési módszereit. Állítása szerint a parancsnokok rendszerszintű hibái felesleges személyi veszteségekhez vezetnek, és összességében gyengítik az ország védelmi képességeit.
Bejegyzésében a tiszt azt állította, hogy egyes rohamalakulatok olyan módszerekkel működnek, amelyeket bűncselekményre utaló megközelítéseknek nevezett. Szerinte ezek tovább súlyosbítják az ország demográfiai válságát, és – akár tudatosan, akár nem – az ukrán nemzet kiirtására irányuló kísérletként is értelmezhetők.
Sirsin hangsúlyozta, hogy nagyra becsüli a rohamalakulatok számos katonáját, és nem kérdőjelezi meg bátorságukat. A problémát szerinte a parancsnoki szinten kell keresni. „Nagyon sajnálom, hogy ilyen »hatékony« parancsnokaik vannak” – írta.
Bírálata elsősorban a nyilvános kijelentések és a valós cselekedetek közötti ellentmondásra irányul. Véleménye szerint ugyanis míg a parancsnokok felelősségről beszélnek, a gyakorlatban csupán a vezetés iránti lojalitást mutatják.
Sirsin hangsúlyozta, az érintett egységek parancsnokai megfeledkeztek több alapvető dologról, mint például: az emberi életekért viselt felelősségről, az ország jövőjéről a frontvonalon túl, a stratégiai célról, vagyis a védelmi képesség megőrzéséről, az elkövetett jogsértésekért viselt felelősségről, valamint az igazmondásról.
Állítása szerint a valós helyzet közlése helyett gyakran hamis jelentések születtek „szupercsapatokról” és „szuperparancsnokokról”, akik állítólag mindent felszabadítottak és stabilizáltak. Hozzátette: személyesen látta a tényleges helyzetet a Kurszki terület, a Belgorodi terület és a Donbasz térségében, és pontosan tudja, mekkora a különbség a jelentések és a valóság között.
Sirsin központi érve szerint Ukrajna nem engedheti meg magának az emberi erőforrások pazarlását. „Nem törölhetjük el az emberi életeket és a bennük rejlő potenciált értelmetlen rohamokban, csak azért, mert rendelkezésre áll 15 zászlóalj, amelyeket első kérésre feltöltenek” – írta. Sirsin pesszimista a változások kilátásait illetően.
„Tudom, hogy a közeljövőben senki sem fog semmit megváltoztatni” – fogalmazott rezignáltan. Szerinte még ha az érintett parancsnokok távoznak is a posztjukról, nagy valószínűséggel előléptetést kapnak. A rendszer a médián keresztül lojális „hősöket” épít fel, hogy igazolja a működését, és elfedje a problémákat – tette hozzá.
Úgy véli, „Ukrajna »hőseit« – különösen azokat, akik lojálisak a legfelső vezetéshez – nem vonják felelősségre”.
A tiszt az ukrán fegyveres erők főparancsnokát is azzal vádolta, hogy elhallgatja a jogsértéseket, és „elnyomja azoknak a hozzátartozóknak a sírását, akiknek fájdalma a rendszer sziklájának csapódik”.
Az éles hangvétel ellenére a volt parancsnok konkrét reformjavaslatokat is megfogalmazott. Szükségesnek tartja a problémás egységek parancsnokságának lecserélését, a vezetés minőségének valós ellenőrzését és a legsúlyosabb esetek kivizsgálását, valamint a „hős” státuszú parancsnokok hatalmának korlátozását, vagy kvázi lefokozását.
Emellett javasolja a tisztek által kritizált egységek katonáinak áthelyezését az ukrán légideszantosok és más hatékony alakulatok dandárjaihoz, a kommunikáció javítását az elesett vagy eltűnt katonák hozzátartozóival, valamint a rohamalakulatokhoz történő vezénylések intézményesített szabályozását és felelősségi rendszerének kialakítását, valamint az azonos feltételek biztosítását minden egység számára, kivételezés nélkül.