Akár történelmi jelentőségűnek is mondhatjuk az amerikai alelnöknek a magyar parlamenti választások előtti mostani látogatását. A jelenleg zajló globális geostratégiai rendszer átalakulása folyamatának kellős közepén vagyunk, amelyben Magyarországnak is meg kell találni a helyét.
J.D. Vance vizitálása annak bizonyítéka, hogy ebben az amerikai republikánus adminisztráció támogatja hazánkat. Sőt, egy olyan helyzet alakult ki, amire eddig nem volt példa: Magyarország lett az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségese.
Még ma is emlékszem 1989. július 11-ére. George Bush amerikai elnök a rendszerváltás folyamatának kellős közepén Budapestre látogatott. A hidegháborús elszigeteltségből lassan kikecmergő Magyarország – az elnöki látogatás idején hazánk még formálisan szocialista állam volt – talán azon a napon értette meg, hogy a társadalmi átalakulás folyamata visszafordíthatatlan.
Az amerikai elnök gépkocsi konvoja a magyar parlament épülete előtti Kossuth Lajos térre tartott, ahol szimbolikus módon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vezetőjének szobra előtt tartotta meg beszédét. Az elnöki látogatás előtt már hetekkel, ahogy ez szokás, előre rögzítették az esemény minden legapróbb részletét.
Ám ezt az amerikai elnök egy szempillantás alatt felrúgta. Az eső ömlött, a több ezer érdeklődő ronggyá ázott, így lépett az emelvényre az Amerikai Egyesült Államok elnöke, hogy elmondja – nyugodtan állítható – történelmi beszédét. Elővette az előre megírt szöveget, amelynek lapjai szinte azonnal az eső martalékává váltak. Az elnök egy gyenge kísérletet tett a szöveg megmentésére, aztán feladta.
Egy hirtelen mozdulattal a beszéd papírlapjait, a magyar és amerikai protokollosok legnagyobb megrökönyödésére, darabokra tépte. Az egész téren az eső okozta kopogáson kívül néma csend honolt. Mellettem állt a The Los Angeles Times tudósítónője, akinek arcára a teljes zavarodottság és az esetleges botránytól való félelem ült ki.
Botrány nem lett, Bush teljesen nyugodtan mondta el beszédét, amelyben biztosította, hogy hazája mindenben támogatja Magyarországot a rendszerváltás rögös útján.
Ez a történet azért jutott eszembe, mert JD Vance amerikai alelnök ma kezdődő kétnapos budapesti programja is a három és fél évtizeddel ezelőtti Bush-látogatással hasonló körülmények között zajlik. Most nem a társadalmi átalakulás, hanem a most zajló globális új geostratégiai rendszer kialakulása folyamatának kellős közepén vagyunk, amelyben Magyarországnak is meg kell találni a helyét.
JD Vance látogatása annak bizonyítéka, hogy az amerikai republikánus adminisztráció, csak úgy, mint előzőleg, ismét támogatja Magyarországot. Eredetileg az volt a terv, hogy Donald Trump amerikai elnök jön Magyarországra, de az iráni háború okozta bonyodalmak miatt erről le kellett mondania.
Mindennek ellenére Orbán Viktor és Donald Trump baráti viszonya okán, az amerikai alelnök látogatását teljes értékűnek tekintjük. Nem vitás, hogy egy ilyen magas szintű amerikai diplomáciai „húzás” az április 12-i magyar parlamenti választás előtt azt az üzenetet hordozza, hogy Washingtonban úgy ítélik meg: a két ország a főbb politikai kérdésekben egy „húron pendül”.
Ami a kétoldalú kapcsolatokat érinti, egy olyan helyzet alakult ki, amire eddig nem volt példa: Magyarország lett az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségese. Ez komoly csapást jelent annak az Európai Uniónak, amely jelenleg elhiteti magával, hogy amerikai támogatás nélkül is életképes maradhat.
Ez egy illuzórikus elképzelés, mert például Ukrajna támogatása ügyében egy olyan szövetség próbálja betölteni a háborúból kifelé tartó tengeren túli „nagy testvér” helyét, amely a második világháború óta katonailag Amerikára támaszkodott és jelenleg is egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Amerika és az EU között nem „csak” geopolitikai ellentét húzódik, hanem súlyos világnézeti különbség is van.
Ezeket éppen JD Vance fejtett ki a februári Müncheni Biztonsági Konferencián. Az amerikai alelnök beszéde hideglelésként érte az EU legtöbb tagállamát. JD Vance szerint az európai vezetőknek véget kell vetniük a kontinens jobboldali pártjai elszigetelésének.
A beszéd megdöbbentette és elnémította a konferencia több száz résztvevőjét, aki eredetileg arra számítottak, hogy többet tudnak majd meg az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájáról. Kiderült viszont, hogy Washington éppen annak a témának adott prioritást, amely jelenleg az egyik legérzékenyebb tárgykör az uniós „belpolitikában”.
Nevezetesen arról van szó, hogy az EU fősodorbeli politikájával nem egyező pártokat karanténba zárják, nem hajlandóak velük semmilyen szinten – például koalícióalkotásban – együttműködni, sőt jogi úton be is akarják azokat tiltani.
J.D. Vance külön kiemelte német vendéglátóit, és arra szólította fel őket, hogy hagyjanak fel az ezzel kapcsolatos ellenállással. Az amerikai alelnök nem említette név szerint az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, de közvetlenül utalt a német politikusok régóta fennálló egymás közti megállapodására, miszerint betiltják az AfD-t, amelyet a német hírszerző szolgálatok hivatalosan szélsőségesnek minősítettek.
Nincs helye „tűzfalaknak” – mondta J.D. Vance, mire a hallgatóság sorában többen felnyögtek. Az üzenetet azzal is megerősítette, hogy találkozott Alice Weidellel, az AfD kancellárjelöltjével.
A nyögéseken kívül más is történt a tíz körmükről lekapott európai vezetők körében. J.D. Vance szavait egyszerűen megdöbbentő amerikai beavatkozásnak minősítették, úgy mondván, egy demokratikus szövetséges ország belügyeibe. Vagyis a brüsszeliták „csak” a lényeget nem akarták megérteni: egy törvényesen működő párt betiltása nem demokratikus lépés, sőt nyugodtan diktatórikusnak is nevezhetjük.
Napi politikai szinten is óriási jelentősége van az amerikai alelnök szavainak. Megerősítette az európai patrióta mozgalmat. E tekintetben nem lehet eléggé hangsúlyozni az április 12-én tartandó magyar parlamenti szavazás végeredményének fontosságát.
Fidesz győzelem esetén a többi patrióta párt is lendületet kap. Ne feledjük, hogy jövőre Franciaországban elnök-, Lengyelországban pedig parlamenti választásokat tartanak, mindkét helyen a jobboldali ellenzék áll nyerésre. De Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pozíciója is megerősödik, aki ellen „palotaforradalmat” akartak szervezni.
Az EU-ban most jött el az igazi felismerés, hogy amerikai hivatalos részről ugyanazokat a szavakat hallják, mint amit a magyar miniszterelnök már évek óta hangoztat: az illegális migráció megfékezése, a gender aktivisták kitiltása az iskolákból, az ukrajnai háború minél előbbi lezárása. A mostani magyar-amerikai tárgyalások pedig mindezt meg fogják erősíteni.