Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szerint Oroszország további szabotázsakciókat tervez Európa-szerte. Az EU ezért most egy új mechanizmus kidolgozásán dolgozik, amely összehangolt választ tudna adni a szabotázsakciókra és más hibrid támadásokra.
A Brüsszelben ülésező európai külügyminiszterek feladata, hogy kidolgozzák a blokk úgynevezett „vészhelyzeti biztonsági protokollját”, amelynek célja, hogy hibrid fenyegetés azonosítása esetén segítse a tagállamokat válaszaik gyors összehangolásában. „Ébernek kell lennünk, mert a hírszerzési információkból látjuk, hogy Oroszország újabb szabotázsakciókat tervez” – hangsúlyozta a tárgyalásokra érkező Kaja Kallas.
Az EU-biztos szerint, az ilyen támadások európai demokráciát veszik célba: a közösségek megosztására törekednek, és azzal próbálják megfélemlíteni őket, hogy vonják meg támogatásukat Ukrajnától. „Ezt szem előtt kell tartanunk, amikor szembeszállunk ezekkel a fenyegetésekkel” – tette hozzá.
A Kallas és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett mechanizmus az EU hibrid hadviselésre adott válaszának központi elemévé válna. Von der Leyen a szeptember közepén Strasbourgban elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében vázolta fel a tervet; a mechanizmus egy új biztonsági architektúra részét képezné, és egy tagállam aktiválhatná, amint hibrid fenyegetést azonosít, írja a Euronews hírcsatorna.
Ezt követően az uniós országok összeülnének, hogy összehangolják válaszlépéseiket. A Politico brüsszeli lap hozzáteszi, a diplomaták szerint a részletek még homályosak azzal kapcsolatban, hogy mire terjedhetnek ki ezek a lépések, amelyek elméletileg a dróntámadásokra, a szabotázsra és a kibertámadásokra is vonatkozhatnak. Kallas hangsúlyozta, hogy a mechanizmus „mindenre vonatkozik, ami a fegyveres agresszió küszöbértéke alatt van”.
Von der Leyen javaslata félelmeket keltett az uniós országok körében a NATO-val folytatott területi háborúval kapcsolatban. Kallas pedig a miniszteri találkozó végén újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy még mindig nem világos, hogy a tagállamok többsége támogatja-e azt.
Az elmúlt hetekben tovább mélyült Oroszország és Európa rossz viszonya. Ahogy arról lapunk is rendszeresen beszámolt, a nyár folyamán szinte mindennapossá vált, hogy azonosítatlan, feltehetően orosz drónok szálltak be európai országok légterébe, vagy zuhantak le ott.
Egyre több találgatás lát napvilágot arról is, hogy a Kreml kiterjesztheti a hibrid fenyegetéseket Nyugat-Európára. A Németország és Oroszország közötti feszültség pedig ebben a hónapban tetőzött, miután Berlin azzal vádolta Oroszországot, hogy az év elején a lipcsei repülőtéren elkövetett dróntámadás mögött áll.
Oroszország „nem ér el sikereket a csatatéren. Ezért fokozzák a nyomást és a hibrid akciókat az Ukrajnát támogató országokkal szemben” – mondta Antti Häkkänen finn védelmi miniszter az újságíróknak a miniszteri találkozó küszöbén. Ezért „nyugodtan, de határozottan kell megközelítenünk ezt a problémát” – tette hozzá.
Häkkänen azt mondta, hogy a vészhelyzeti protokoll válaszai további szankciókat és az orosz turisták vízumának korlátozását is magukban foglalhatják. De „szoros együttműködésre van szükségünk a NATO-val” – tette hozzá.
A tisztviselők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU válaszát meghatározó egyik kulcsfontosságú kérdés a hibrid támadások elkövetőinek azonosítására vonatkozó erős bizonyítékok gyorsabb gyűjtése. Kaja Kallas hétfőn arról is beszélt, hogy Oroszország az árnyékflottáján keresztül is finanszírozza a háborúját.
A különböző európai hírszerző ügynökségek 2030-at jelölték meg lehetséges időpontként, amikorra a Kreml kész lesz arra, hogy fegyveres agressziót indítson a NATO-szövetségesek ellen. A kockázat csökkentése érdekében az uniós tagállamoknak kezelniük kell a légi- és rakétavédelem, a szárazföldi harcképességek, a haditengerészeti erők, a lőszerkészletek és a drónok terén fennálló hiányosságokat – teszi hozzá a Euronews.